Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

100 Közigazgatási Döntvénytár. alapján benyújtóit panaszok folytán kitűzött tárgyalási határnapról írásbeli végzéssel mindig csak a panaszt ellenjegyző ügyvéd által képviselt telet és sohasem magát az ügyvédet értesíti. Ez az eljárás az 1874: XXXIV. tc. 38. §-ának rendelkezéseivel össze nem egyeztelhető és emellett a íelek érdekeinek sérelmét is maga után vonhatja, ennélfogva utalással az 1903. évi június hó 10-én 35.104. sz. a. kelt kereskedelemügyi miniszteri körrendeletre, a magam részéről is szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az ipartestületek kebelében szervezett békéltető-bizottságok előtt folyamatban levő vitás ügyekben a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd ügyfele képviseletében minden esetben eljárhat, az ügyvéd által való képviseltetés azonban csak akkor menti fel a felet a személyes megjelenés kötelezettsége alól, ha igazoltatik, hogy az illető fél személyesen épen nem jelenhetett meg, vagy ügyét személyesen képviselni nem képes. A mondottakból önként következik a békéltetőbizotiságoknak az a kötelezettsége, hogy az ügyvédi képviselet útján benyújtott beadványok elintézéséről az ellenjegyző ügyvédet értesíteni tartoznak. 125. Tejhamisítási ügyekben a bizonyítási eljárás helyes lefolytatásáról. (Földmívelésügyi miniszter 1916 március 9. 132,036/915. számú leirata.) Az 1895:XLVI. le. végrehajtása során azt tapasztaltam, hogy az újabb időben a vármegyének egyes, Budapesthez közel fekvő helyein igen nagymérvű a tejhamisítás. A tejhamisítók, elleni eljárás eredményességét nagymértékben megnehezíti az, hogy a hatóságok, mint rendőri büntetőbíróságok a bizonyítási eljárás lefolytatására nem helyeznek súlyt és így különösen nem iparkodnak megállapítani azt, hogy magát a tejhamisítást (a törvény 3. §. a) pontja) ki követte el, hanem csak azt vonják felelősségre, akinél a hamisított tej találtatott, illetve aki azért a forma szerint felelős, mely eljárás a kellőkép hatályos szigorúbb büntetés megállapítását kizárja, azért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a tejhamisítási ügyekben a tisztán formai eljárás és ítélkezés helyett az ügyet lehetőleg teljesen felderítő, annak lényegébe hatoló eljárás követtessék. Figyelmeztetendők tehát az elsőfokú rendőri büntetőbíróságok az alábbiakra : 1. Ha a tej még a termelő birtokában találtatott hamisított-