Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

90 Közigazgatási Döntvénytár. tem, hogy hadiszolgállatások közvetlen igénylésére a honvédelmi miniszteren kívül jogosultak: a fegyveres erő parancsnokságai (hatóságai) a századparancsnokságtól felfelé és a csendőrparancsnokságok a tiszti alosztály-parancsnokságoktól telfelé. Egyes szeméIveknek hadiszolgállatások követelésére csak igénylésre jogosult parancsnokság (hatóság) által kiállított írásbeli meghatalmazás alapján van joguk. 10<». A német hadsereg átvonuló tisztjeinek elhelyezése. (Honvédelmi miniszter 1915. évi 13,558. sz. határozata.) B. város közönségéhez. Felterjesztésében fölvetett ama kérdésére, hogy vájjon tartozik-e a német hadsereghez tartozó tiszteket átvonulólag elhelyezni, utalok a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVI1I. tc. 1. §-ának második bekezdésében foglalt ama törvényes rendelkezésre, mely szerint: «A hadiszolgáltatásokat valamely szövetséges állam fegyveres erejének szükségleteire is igénybe lehet venni». Ennélfogva a most hivatkozott törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések kiterjednek a német hadsereghez tartozó tisztekre is. A jogos igény azonban az egyes esetekben az illetők részéről az előírt módon igazolandó. 107. Az élelmiszerek és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek árdrágítására vonatkozó kihágást ügyeknek a harmadfokú rendőri büntetőbírósághoz való felterjesztése. (Belügyminiszter a rendőri büntető bíróságokhoz kiadott 1916. évi 605. sz. rendelete.) Az élelmiszerek és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek árdrágítására vonatkozó kihágási ügyek elintézésében késedelmet okoz és nem ritkán közbeeső intézkedést tesz szükségessé, hogy az iratokból nem tűnik ki, vájjon az élelmi és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek legmagasabb ára a kormány hatóságtól nyert felhatalmazás alapján meg van-e állapítva. Ennélfogva elrendelem, hogy minden egyes harmadfokú elbírálás alá kerülő kihágási ügyben a másodfokú rendőri büntetőbíróság felterjesztő jelentésében meg kell jelölni, hogy az