Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

78 Közigazgatási Döntvénytár. eljárással szemben műszaki haladásnak és így szabadalmazható találmánynak volt tekinthető. Az igénypont korlátozása azért volt elrendelendő, mert amint az a fölszólalási tárgyalás során megállapítást nyert a találmány lényegét a korlátozott igénypont fejezi ki, amennyiben a leírásból kifejezetten megállapítható, hogy a találmány csakis az alacsony forrpontú, illetőleg csöppfolyós paralfinnak illetve ezek monohalogen-helyettesítési termékeinek oly halogenezésére vonatkozik, melynél a halogenezendő anyagok gőzei fölös mennyiségben vannak jelen. 87. Üzletvezető igényének elbírálása az 188í : XML tc. 176. §-a szempontjából. (Hatásköri bíróság 1915. évi Hb. 14. sz.) I. G. V. a járás íőszolgabírája, mint elsőfokú iparhatósághoz beadott panaszában azt adta elő, hogy F. J. és társa ó-i céggel az annak a szolgálatából történt elbocsátása alkalmával úgy állapodolt meg, hogy a nevezett cég köteles neki végkielégítés címén 3600 K fizetést, lakást, fűtést és 400 K újévi renumerációból álló évi illetményeinek felét kifizetni és kérte, hogy a nevezett cég az e címen neki járó hátralékos 740 K tőke és jár. megfizetésében marasztaltassék. A főszolgabíró jogerős véghatározatában magát az ügy elintézésére illetéktelennek mondotta ki és panaszost panaszával az illetékes ó-i járásbírósághoz utasította, mert a panaszból megállapítható, hogy G. V. a F. J. és tsa cégnél oly alkalmazásban volt, amely viszony meghaladja a kereskedősegéd fogalmát, mert mint kereskedelmi meghatalmazott oly hatáskörrel bírt, hogy különleges állásánál fogva nem tartozott azok közé a kereskedősegédek közé, akiknek a főnökhöz való viszony az ipartörvény 176. §-a alá esnék és így e viszony megszűntéből származó fizetési igényei tekintetében a kereskedősegédekre megállapított szabályok lennének alkalmazhatók. G. V. ezután az ó-i kir. járásbíróságnál adta be keresetét, amelyben az iparhatóságnál előadottakat azzal egészítette ki, hogy alperesnél mint üzletvezető és igazgató volt alkalmazásban. A járásbíróság végzésében hatáskörét szintén nem állapította meg, a keresetet hivatalból visszautasította és az iratokat utóbb felperes kérelmére a felmerült hatásköri összeütközés elbírálása végeit a hatásköri bírósághoz terjesztette fel, mert az üzletvezető és az igazgató a kereskedelmi törvény 57. §-a és az iparlörvény 92. §-a értelmében a kereskedői személyzet közé;