Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közi (ja zgalási Döntvény l/í r. 7! geire terjed ki, tehát annak tárgya mindig egy egész egység és nem annak bizonyos hányadrésze. Minthogy a szóbanforgó toldaléképítkezéssel csupán egy már fennállott lakrész nagyobbíttalott meg, ennek a megnagyobbított helyiségnek ü| részére nézve tehát panaszos adómentességet törvényes rendelkezés hiányában jogszerűleg nem igényelhet. Ezekből és a panaszolt határozatban foglalt okokból az ideiglenes adómentesség megállapítására irányuló panasznak hely adható nem volt. 69. A magyar királyi gazdasági felügyelőt a törvényhatósági közgyűlésen való részvétel és szavazat joga nemcsak az általa képviselt szakkérdésekben, de általában megilleti. (Közigazgatási bíróság 1913. évi 12,155. K. sz. határozata.) A közigazgatási bíróság a sz.-i városi alkalmazottak nyugdíjjárulékának megállapítása tárgyában a város törvényhatósági bizottsága által hozott határozat ellen dr. K. Zsigmond részéről beadott fellebbezésnek, illetőleg a panasznak azt a részét, mely a határozat meghozatalában részt vett K. Péter magyar királyi gazdasági felügyelő közgyűlési szavazatjogára vonatkozik, az 1896. évi XXVI. tc. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A közigazgatási bíróság a panasz folytán megállapítja, hogy K. Péter magyar királyi gazdasági feliig) elő a fejezetben idézett törvényhatósági határozat meghozatalánál jogosan szavazott. Indokok: Az 1912. évi XXJII. tc. 6. §-a értelmében a magyar királyi gazdasági felügyelőség vezetőjének ülési és szavazatjoga van mindazon vármegyei és városi törvényhatóságok közgyűlésén, amelyekre működése kiterjed. A törvény tehát a gazdasági felügyelőség vezetőjének az ülési és szavazatjogot nem csupán az általa képviselt mezőgazdasági szakkérdések közgyűlési tárgyalásánál adja meg, hanem őt ezzel a joggal általánosságban felruházza. Ezért a K. Péter magyar királyi gazdasági felügyelő szavazatjoga ellen emelt kifogásnak törvényes alapja nincsen.