Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. b3 a-i ügyvéd mint a felperes jogi képviselője által a G. J. csődtömege ellen D. Gy. érdekében folyó évi március hó 5-ikére kitűzve volt, de a csődtömeg gondnoka által erőszakkal megakadályozott árverés fogan atosíthatása céljából kért csendőri karhatalom — helyesen rendőri segédlet — kirendelését megtagadta, dr. S. J. ügyvéd felülvizsgálnii kérelme folytán felülvizsgálván: azt az annak alapjául szolgáló elsőfokú véghatározattal együtt megsemmisítem, mert törvényt sértenek. Ugyanis a kir. közjegyző akkor, amidőn valamely hozzá forduló magánfél megbízásából hivatalos hatáskörébe eső cselekményeket végez: hatósági közeg, akit ily esetekben való funkcióra a jog egyszersmindenkorra szóló általános felhatalmazással rendel ki. A csődtömeggondnok pedig nem hatósági közeg, hanem csak a közadós vagyonának bíróilag kirendelt kezelője és képviselője (1881 : XVII. tc. 100. §.), akinek jogait és kötelezettségeit a törvény szorosan körülírja és az itt szóban levő kérdésben is részletesen szabályozza (keresk. törvény 307. §-a és a csődtörvény 52. és 115. §~ai). Az említett és az azokkal kapcsolatos jogszabályokból nyilvánvaló, hogy azon esetben, ha a csődtömeghez tartozó ingó vagyonon — miként a jelen esetben is — zálogjog áll fenn, a tömeggondnoknak nem áll jogában az abból való kielégítés elé akadályokat gördíteni, hanem csak arra jogosult, hogy az illető ingók leltározása és felbecslése útján a csődtömeg érdekeit az esetleges vételárfölösleg tekintetében megóvja. Ebben az esetben is tehát a tömeggondnoknak semmi jogos oka nem volt arra, hogy a zálogtárgyul szolgáló ingók elárvereztetését megakadályozza; jelesül nem volt joga az árverésnek ellenszegülni azon az alapon, hogy annak megtartása a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy azonban a közjegyző közbenjöttével foganatosítandó árverés körüli eljárást sem a keresk. törvény, sem a kir. közjegyzőkről rendelkező törvények vagy más jogszabályok kifejezetten nem szabályozzák : ezért az eljárásra megfelelően alkalmazni kell azokat a jogszabályokat, amelyek más magánjogi követelés behajtását célzó árverésekre nézve fennállanak. Alkalmazni kell ehhez képest az 1881 : LX. tc. 32. §-át is, amelynek első bekezdése szerint «a végrehajtás foganatosítását ellenmondással, kifogással vagy ellenszegüléssel gátolni nem szabad)), úgyszintén annak harmadik bekezdését, amely szerint ellenszegülés esetében a végrehajtás az illető törvényhatóság vagy község legközelebbi közbiztonsági közegének segélyével foganatosítandó, melyhez a megkeresést a kiküldött közvetlenül intézi. Alkalmazni kell e szabályokat nevezetesen azért, mert kétségtelen, hogy az itt szóbaníorgó, közjegyző útján foganatosítandó árverés épen úgy kényszervégrehajtás, mint a bírósági