Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)
22 Közigazgatási Döntvénytár. rozattal egybehangzó másodfokú iparhatósági véghatározatában elutasította D. J. t-i lakost azzal a kérelmével, hogy a közte és a szolgálatában álló M. H., L. L. és L I. szegődményes iparosok között a gondozása alatt álló s a t-i állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó hét elhagyott gyermekre nézve kötött ipari tanoncszerződések iparhatóságilag bejegyeztessenek. D. J. részéről a törvényes határidőben beadott fellebbezés következtében ezt a másodfokú iparhatósági véghatározatot felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági véghatározatot a L. I.-val kötött tanoncszerződé^ekre vonatkozó részében helybenhagyom, a M. H.-el és L. L.-al kötött tanoncszerződésekre vonatkozó részében pedig megváltoztatom és folyamodó kérelmének ebben a részében helyt adva, ezennel elrendelem, hogy a véghatározatban a M. H.-el és L. L.-al említett tanoncszerződések közül kötöttek az iparhatósági tanonclajstromba bevezettessenek. Helytállónak kell ugyan elismernem az alsófokú véghatározatnak azt az indokolását, hogy a kizárólag mezőgazdasági szolgálatban álló és így iparigazoívánnyal nem bíró iparosok önálló iparosoknak nem tekinthetők és így tanoncok tartására, kiképzésére és a vonatkozó tanoncszerződések kötésére nem jogosultak, helyesebben mondva, az ily iparosok alkalmazottai az ipartörvény rendelkezései szerinti tanoncoknak nem tekinthetők, mégis tekintettel arra, hogy e fiatalkorú munkások közül azok, akik M. H. és L. L szegődményes iparosok műhelyeiben alkalmazvák, annak tolytán, hogy M. H. a bognáripar gyakorlására iparigazolványt kapott, L. L. pedig a kovácsmesterségre oly szakképzettséggel bír, hogy iparigazolvány váltására jogosított époly szakbavágó munkát végeztek és époly szakszerű oktatásban részesülhettek, mint az egyéb ipari műhelyekben alkalmazott tanoncok, méltányosnak látszik, hogy ily szegődményes iparosoknál alkalmazott tanoncok a tanoncszerződés megkötése és annak az iparlajstromba való bejegyzése tekintetében ugyanolyan elbánásban részesíttessenek, mint az ipari műhelyekben alkalmazott tanoncok. A L. I.-nál alkalmazott tanoncokra nézve e kedvezmény alkalmazható azért nem volt, mert nevezett a megejlett puhatolás dacára feltalálható nem lévén, megállapítható nem volt, vájjon nevezett bír e oly képzettséggel, mely iparigazolvány elnyerésére s így tanoncok tartására képesíthette volna. Megjegyzem egyben, hogy az ipartörvény 47. §-a a jelen esetben különben sem nyerhet alkalmazást, hanem csupán a 183. §. a) pontja.