Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

38? Közigazgatási Döntvénytár. Sz. község képviselőtestületének a tenyészbikák beszerzése, tarfása és elhelyezése ügyében hozott határozatait, úgyszintén a p—i járás tőszolgabírájának, valamint a vármegye alispánjának a már jelzett ügyben hozott határozatait és utasította a nevezett község képviselőtestületét, hogy a közös használatra szolgáló tenyészbikák beszerzése, elhelyezése és tartása kérdésében hozzon újabb, az 1894: XII. tc. 25. §-ának és az idevonatkozólag alkotott vármegyei szabályrendelet 45. §-ának megtelelő határozatot. A vármegye közönségének ezt a határozatát Sz. község képviselőtestületének fellebbezése következtében felülbírálván, — a földmivelésügyi miniszter úr meghallgatása után és vele egyetértőleg — a következőkép rendelkezem: A vármegye közönsége határozatának azt a rendelkezését, mellyel a képviselőtestületi, főszolgabírói és alispáni határozatokat megsemmisítette, — helyes indokainál fogva — helybenhagyom, míg határozatának azt a további rendelkezését, mellyel Sz. község képviselőtestületét újabb határozat hozatalára utasította, megváltoztatom s a községet kötelezem, hogy úgy a tenyészapaállatok beszerzéséről, tartásáról, valamint azok megfelelő elhelyezéséről (esetleg istálló építéséről), illetve ezeknek a költségeknek fedezéséről sürgősen gondoskodjék és pedig: 1. pótköltségvetés készítése során az apaállatok beszerzésének és tartásának fedezetlen költségeit az összes saját apaállattal nem bíró anyaállattulajdonosok terhére mint kivetési irányozza elő; 2. az elhelyezés (istálló) költségeire pótadó kivetése útján szerezzen fedezetet, úgy azonban, hogy a telkes gazdáktól már beszedett istállóépítési költségek a pótadó beszedése alkalmával azok javára beszámíttassanak; 3. végül az egyenlő arányban alkalmazandó hágatási díjakat a községi képviselőtestület egyidejűleg szintén határozza meg, mely díjak egyszersmind a tartási és gondozási költségek részben való fedezésére megfelelően előirányzandók. Azért határoztam így, mert a község elsősorban köteles az 1894: XII. tc. 25. §-a szerint a közös használatra szolgáló apaállatok megszerzéséről, elhelyezéséről és tartásáról gondoskodni, mely kötelezettség teljesítése azért sem szenvedhet most már halasztást, mert az egyes birtokossági csoportok vállalkozása, illetőleg megegyezése mindeddig nem vezetett eredményre s így a községre mint erkölcsi testületre hárul a köztenyésztés fontos érdekeinek célravezető biztosítása. Az apaállatok elhelyezésének (istállójának) költségeiről az előbb jelzett intézkedéssel kellett gondoskodni, mert az apaállatok elhelyezésével járó községi kötelezettség nem hárítható az állattenyésztésben résztvevők (anyaállattulajdonosok) terhére főleg azért, mert az állattenyésztés fejlődésével kétségtelenül a község mint erkölcsi testület anyagi ereje is gyarapodik s így méltánytalan