Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 377 zetesen a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) által hajtandók be. Ezeknek a járulékoknak és díjaknak tehát a behajtása ellenőrzése és felügyelete sem tartozik a pénzügyi hatóságok és közegek hatásköréhez s így a kir. adóhivatalok nem illetékesek a közvetlen adófizetőket terhelő ily járulékoknak behajtására. Ezeknél lógva a t—i kerületi munkásbiztosító pénztár tévesen járt el akkor, amikor az \\y járulékoknak és díjaknak behajtására a t—i kir. adóhivatalt kereste meg ahelyett, hogy azokat a hátralékosok lakóhely szerint illetékes községi elöljáróságoknak (városi adóhivatalnak) mutatta volna ki behajtás végett. Tévesen fordult az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a pénzüg\miniszterhez is oly célból, hogy az alsófokú közigazgatási hatóságokat ezeknek a járulékoknak és díjaknak rendes behajtására utasítsa, mert hatásköre erre ki nem terjed és ha a behajtására illetékes közigazgatási közegek a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a szóban lorgó járulékok és díjak behajlása körül mulasztást követnek el, a mulasztó közegek felettes halóságánál vagy a m. kir. belügyminiszternél lehet panaszt emelni, aki ebben a kérdésben a t—i kerületi munkásbiztosító péntár jelentéseben hivatkozott 1909. évi 88,269. sz. körrendeletével már egyizben intézkedett is. 403 Kukoricalisztnek felette magas összegben árusítása szigorúbb elbírálást igénylő kihágást képez. (Belügyminiszter: 1915. évi 2550. sz. határozata.) E. F.-né ellen, elsőrendű szükségleti cikk árának aránytalanul magas öszszegben való megszabása által elkövetett s az 1914. évi 5600. B. M. sz. rendelet 1. §-ába ütköző kihágás miatt a 4. §. alapján folyamatba tett kihágási ügy az ügyészi megbizott és terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A kerületi kapitány elsőfokú ítélete indokainál fogva hel)benhagvaiik oly változtatással, hogy terhelt büntetése, miután a lerhére rótt kihágást két ízben követte el és különösen a legszegényebb néposztály elsőrendű szükségletet képező tiszta kukoricali>ztet felette magas árban árusította, a Kbtk. 29. §-a értelmében 8 napi elzárás helyett 150 K és még 75 + 75 K pénzbüntetésre felemeltetik, melynek helyébe behajthatatlanság esetén 8+4 + 4 napi elzárás lép.