Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár, 37 1 395. Izraelita metszőnek azon eljárása, hogy vágatáshoz állandóan elkésve érkezik, kihágást nem képez. Amennyiben ebből másokra kár háramlik, kártérítési igénynek lehel helye. (Belügyminiszter 1914. évi 8489. Í-Z. határozata.) (J. M. és társa izraelita metszők ellen vágatáshoz állandóan elkésve érkezése által elkövetett s a "6158/886. számú városi szabályrendelet 6. §-ába ütköző kihágás miatt a szabályrendelet 15. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terheltek fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: M. város rendőrkapitánya elsőfokú ítélete megváltoztatásával hozott másodfokú büntető ítélet megvállozlatlatik és terhellek a kihágás vádja és jogkövetkezménye alól felmentetnek. Mert a metszők megjelenésének késedelmes volta vagy elmaradása köz- és állategészségügyi érdekek sérelmét nem okozza, hanem csak a levágás esetleges elhalasztását vonja maga után, mely körülmény csakis magánérdeket érinthet s kihágási büntető eljárás alapjául nem szolgálhal. Amennyiben pedig a metsző ezen késedelmeskedéséből a levágandó állat tulajdonosára a vágást teljesítő mészárosra vagy másokra anyagi kár származik, úgy jogukban áll a károsultaknak az, hogy a kártérítés iránti keresetükkel rendes polgári úton a metsző, illetve ennek szolgálatadója, az illető izraelita hitközség ellen forduljanak. Útlevél nélküli kivándorlás elősegítése által elkövetett kihágás esetén, ha nem állapítható meg, hogy a kalauzolás hol történt, az elkövetés helyének azon község tekintendő, ahol a feltartóztatás történt. (Belügyminiszter 1914. évi 4026. sz. határozata.) Sch. M. ellen, útlevél nélküli kivándorlás elősegítése miatt az 1909: II. le. 41. § a alapján folyamaiba telt kihágási ügy terhelt fellebbezése íolylán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott : A kir. határszéli rendőrkapitányság kirendeltség vezetője elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető