Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

382 Közigazgatási Döntvénytár. Ha már most új korában a táska ára jóval több 2 40 K-nál és a szóban levő táskák használtsága sem volt jelentékeny : önmagában az a körülmény, hogy vádlott zsibárus az 1 20 K-ért vett táskát 2 40 K-ért akarta eladni, bűnösségét meg nem állapija380. A lisztnek maximális ára zsák nélkül helyben raktárból átvéve értendő. Ehhez hozzászámítható a zsák ára és a liszt elszállítási díja: (Belügyminiszter 1915. évi 3777. sz. határozata.) L. R. ellen, a lisztnek maximális áron felüli árusítása miatt, a 422/915. M. E. rendelet 2. §-ába ülkö/.ő és az 1914: L. tc. 9. § a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás IŐszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntetőítélet megválioztatik és terhelt az ellene emelt kihágás vádja és at nak jogkövetkezményei alól a Rbsz. 155. §-ának 1. pontja alapján felmentetik. Ugyanis terhelt saját bevallása szerint a kevert kenyérliszt q-ját 48 K 40 f-ért árusítja. A kispesti járás területére a kevert kenyérlisztnek maximális ára 46 K 56 í-ben volt megállapítva. Ezen ár a 8682/914. M. E. rendelet 1. §. utolsóelőtti bekezdése szerint zsák nélkül, helyt raktárból átvéve értendő. Ugyanezen rendelet 4. §-ának második bekezdése értelmében az eladó jogosítva van a zsák árát. vagyis 180 f-t felszámítani és így a liszt és zsák ára összegezve 48 K 40 f-ért eredményez. Ezekhez képest tehát terhelt, a 48 K 40 f árusítás mellett, 4 f rel lépte túl q kint a megengedett árusítást. Minthogy azonban jelen esetben terhelt azon védekezése, hogy ezen 4 f árkülönbözetet a liszt elszállítási díja tejében szokta felszámítani, megcáfolva nem lett, jelen esetben terhelt bűnössége megállapítható nem volt. és így a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentendő volt.