Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 337 lomba hozalala miatt a 9681/1911. B. M. számú rendelet alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fel'ebbezése folytán felül­vizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A VI. ker. elöljárói elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával hozott másod­fokú ítélet a másodsorban említett kihágásra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik. Az elsősorban említett kihágásra vonatkozó részében ellenben megvállozlatiatik és terhelt ezen ki­hágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Mert jelen esetben a vizsgált árú nem ((valódi rum», hanem csupán <trum» elnevezés alatt hozatott forgalomba. Rum elnevezése alatt pedig oly szeszes ital ismeretes, melyet ezidőszerínt csaknem kivétel nélkül mesterséges úton szesz és esszencia keverésével állítanak elő. A rumnak kátrányíestékkel való festése pedig sem a rum minőségét illetőleg megtévesztésre, sem pedig a rum egészségre ártalmas voltának, vagy csekélyebb értékének leleplezésére nem alkalmas, miért is jelen esetben sem a 35,556/905. sz., sem a 78,543/899. számú itteni rendeletbe ütköző kihágás tényálladékai fenn nem forognak. 358. Kedvezményes árú sóra a polgárosított határ­őrvidéknek csak azon lakosai tarthatnak igényt, kik ezt a jogosultságukat igazolják. (Pénzügyminiszter 95.536/1915. sz. határozata.) A határőr­vidéki lakosok limitósó jogosultságának kérdésében 1915. évi aug. hó 25 én 2073. sz. a. tett jelenlésére a következőkről értesítem az igazgatóságot: A bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj ke­rületének a katonai igazgatás alól a polgári igazgatás alá helye­zése iránti határozatokat illetőleg az 1872. évi június hó 9-én kelt királyi leirat 18. §-a (1873. évi Rendeletek Tára 490. lap) akként rendelkezik, hogy a sóvételre az eddigi árak és mérvek mindaddig érvényben maradnak, míg a törvényhozás által ez iránt általánosan kötelező szabályok nem állapíttatnak meg. Hogy e tekintetben minden tévedés elkerültessék, a hatóságok kötelesek a házközösségeket, melyek az ezen §-ban említett kedvezmények­ben részesülnek, nyilvántartani. Ebből, valamint az 1875. évi L. tc. 10. §-a c) pontjának amaz intézkedéséből, mely szerint a polgárosított halárőrvidéki sóhivataloknál a kedvezményes sóárak azon lakosok számára álla­píttatnak meg, «kik eddig is ily kedvezményes árú sóban része­sülteké, önként következik s a gyakorlat évtizedek óta ily érte­Közigazgatási Döntvénytár. IX. %'L

Next

/
Thumbnails
Contents