Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

300 Közigazgatási Döntvénytár, elöljáróságok (városi adóhivatalok) által hajtandók be. Ezeknek a járulékoknak és díjaknak tehát a behajtása, ellenőrzése és fölügyelete sem tartozik a pénzügyi hatóságok és közegek hatásköréhez s így a kir. adóhivatalok nem illetékesek a közvetlen adófizetőket terhelő ily járulékoknak behajtására. Ezeknél fogva a t—i kerületi munkásbiztosító pénztár tévesen járt el akkor, amikor az ily járulékoknak és díjaknak behajtására a t—i kir. adóhivatalt kereste meg ahelyett, hogy azokat a hátralékosokat lakóhely szerint illetékes községi elöljáróságoknak (városi adóhivatalnak) mulatta volna ki behajtás végett. Tévesen fordult az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a pénzügyminiszterhez is oly célból, hogy az alsófokú közigazgatási hatóságokat ezeknek a járulékoknak és díjaknak rendes behajtására utasítsa, mert hatásköre erre ki nem terjed és ha a behajtására illetékes közigazgatási közegek a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a szóban forgó járulékok és díjak behajlása körül mulasztást köveinek el, a mulasztó közegek felettes hatóságánál vagy a m. kir. belügyminiszternél lehet panaszt emelni, aki ebben a kérdésben a t—i kerületi munkásbiztosító pénztár jelentésében hivatkozott 1909. évi 88,269. sz. körrendeletével már egyizben intézkedett is. 322. Aki lencsét a kialakult helyi áraknál magasabb összegben árulja, az 19H. évi 5600. B M. számú rendeletbe ütköző kihágást követi el.. (Belügyminiszter 1915. évi 5035. sz. határozata.) H. F.-né ellen, elsőrendű szükségleti cikk árának aránytalanul magas öszszegben megállapílása miatt, az 5600/914. B. M. rendelet 1. §-ába ütköző és 4. §-a alapján folyamaiba tett kihágási ügy tiszti ügyész fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: Gy. város rendőrkapitánya elsőfokú ítéletének megváltoztatásával hozott másodfokú felmentő ítélete megváltoztattatik és az elsőfokú ítélet, mely szerint terhelt az 5600/914. B. M. rendelet 1. §-ába ütköző kihágás elkövetésében bűnösnek mondatott ki és ezért u. a. rendelet 4. §-a alapján büntettetik, oly változtatással, hogy terhelt büntetése a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával 2 napi elzárás helyeit 30 K és még behajthatatlanság esetében 2 napi elzárásra átváltoztatandó 30 K pénzbüntetésben állapíttalik meg. A másodfokú ítélet megváltoztatásával, az elsőfokú ítélet volt érvényre emelendő, annak he-