Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

208 Közigazgatási Döntvénytár. Minthogy az ismertetett tényál'ás alapján jogilag az állapítható meg, hogy a jelzett megbízás folytán a felperes és fia, illetve az alperes között létesült jogviszonyból íolyóan a felperes, az ő fia hadban állásának a tartamára, annak hivatali fizetése beszedésére, következéskép a jelzett beszedést netalán gátló jogi akadályoknak peres úton való elhárítására is jogot szerzett; ezen a jogi alapon felperest a jelen keresethez való jog is megilleti; mert felperes ezt a keresetet, amely az említett hivatali fizetések beszedése ellen az alperes fentjelzett tagadólagos magatartása folytán előállott jogi akadálynak az elhárítását célozza, az első bíróságnál lefolyt eljárásban 2. alsz. a) felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt perbeli nyilatkozata szerint az ő fia javára érvényesíti. Az alperes által a fentiekkel ellentéles értelemben, jogszabálysértés okából felhozott felülvizsgálati panaszok tehát meg nem állhatnak. Érdemben : A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállásban megállapíttatott, hogy az alperes az iratokhoz mellékelt illetményszabályzatot állapította meg, amelynek 16. §-a akkép intézkedik, hogy az alperesnél alkalmazott azok a tisztviselők, akik rendes hadkötelezettségüknek már eleget tettek és mint katonák a legénység állományához tartoznak, ha mozgósítás esetén katonai szolgálatra behivatnak, a mozgósítás tartama alatt is élvezik tisztviselői fizetésüket. Minthogy a hivatkozott tényállásban megállapítlatott az is, hogy ezt az illetményszabályzatot az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága jóváhagyta ; ez az illetményszabályzat az 1908: XIX. tc. 130. §-a alapján, az Állami Munkásbiztosítási Hivatal jóváhagyásának hiányában is jogérvényes ; mert az 1907: XIX. tc. 130. §-a a különben egységes szolgálati viszony szabályozására két, egymástól különböző eljárást állapít meg, az egyik keretébe az állások rendszeresítését és a javadalmazás megállapítását, tehát azt, hogy a tisztviselőnek a szolgálati viszonyból folyóan minő ellenértékhez van joga, a másik eljárás keretébe pedig a szolgálati viszony egyéb részének a szabályozását utalja. Következéskép a szolgálati viszony ama részének a szabályozása, amely azt állapítja meg, hogy a tisztviselő' a szolgálati viszonyból kifolyólag minő ellenértékre tarthat igényt és így annak a megállapítása is, hogy katonai szolgálata teljesítésének idejére minő javadalmazást igényelhet, a törvény idézett 130. §-a szerint végső fokon az Országos Munkás betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatóságának a hatáskörébe tartozik. Minthogy továbbá a már többször hivatkozott tényállás sze-