Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)
284 Közigazgatási Döntvénytár. eljárás végett értesíttetik azzal, hogy figyelmeztesse az illetékes elsőfokú rendőri bíróságot, hogy abban az esetben, ha a terhelt a vendéglői ipart iparengedély nélkül gyakorolná, ellene az 1884. évi XVII. tc. 10. §-ának a) pontjába ütköző kihágás miatt, rendőri büntető eljárásnak van helye. Eljárásáról a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz jelentést tegyen. 306. A legelőrendtartásba oly rendelkezések is felvehetők, melyek szerint a közlegelőben jogosultak díjtalanul hajthatnak ki állatokat jogosultságuk arányában, viszont a legelőt terhelő fedezetlen kiadások a birtokosokra vetendők ki ugyancsak jogosultságuk arányában. (Földmivelésügyi miniszter 1914. évi 103,850. sz. határozata.) T. vármegye közigazgatási bizottságának. Az E. községi legelőközbirtokosság költségvetése ügyében, hozott véghatározatát, mellyel a községi képviselőtestület határozatával megállapított 1913. évi közbirtokossági költségvetést azzal a kiegészítéssel vette tudomásul, hogy a legelőt terhelő szükségletek a legelőrendtartás 29. §-a értelmében behajtandó legeltetési díjakból nyernek fedezetet, a községi képviselőtestület fellebbezésére felülbíráltam, s ennek eredményéhez képest azt helybenhagyom. így határoztam, mert az ideiglenesen érvényben levő s a vármegyei közigazgatási bizottság 6446/906. sz. határozatával jóváhagyott legelőrendtarlás 29. §-a szerint a birtokosság közlegelőjére kihajtandó állatok után legeltetési díjakat kell fizetnie minden állattulajdonosnak, mely díjakat tehát elő kell irányozni a költségvetésben, miért is a közigazgatási bizottság helyesen járt el, midőn a legelőt terhelő kiadások fedezhetése végett a legelőrendtartás szabályainak megfelelő bevételi előirányzatról gondoskodott. Egyébként a birtokossági közgyűlésnek módjában áll a községi képviselőtestület által ideiglenesen alkotott legelőrendtartás helyett másikat alkotni, melyben — ha azt a helyi viszonyok indokolják — oly rendelkezések is felvehetők, melyek szerint például a közlegelőben jogosultak díjtalanul hajthatnának ki állatokat jogosultságuk arányában, viszont a legelőt terhelő fedezetlen kiadások a birtokosokra ugyancsak jogosultsági arány szerint kivettetnének.