Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 249 megszerzése iránt az intézkedéseket kellő időben tegye meg. Az ügy sürgősségére való tekintettel azonban az erdőigazgatóság felhatalmazlatik arra, hogy a múlhatatlanul szükséges építkezése­ket az építési terveknek általam való jóváhagyása előtt is meg­kezdheti, oly feltétel alalt azonban, hogy ha a bemulatandó ter­vek azoknak megvizsgálása és jóváhagyása alkalmával megváltoz­tatnának, a viziműveket a jóváhagyott tervek értelmében átalakí­tani s az építési engedélyekben foglalt összes rendelkezéseknek pontosan megfelelni, szükség esetén pedig az utólagos jóváhagyás reményében felállított viziművek szétbontatásáról és elhordásáról gondoskodni köteles. A szóban levő tutajozási és usztalási enge­dély az 1913. 76,663. F. M. sz. rendelettel az összes jogokkal és kötelezettségekkel 1915. évi június hó végéig a b—i faipar részvénytársaságra átruháztál ott. Önként értetődik, hogy az en­gedély 5. pontjában a sürgős építkezésekre vonatkozó kivételes intézkedés csak azokra az építkezésekre vonatkozott, amelyeket a tutajozási és usztatási engedély megadásakor oly sürgősen kellett létesíteni, hogy az építkezést az építési engedély kieszköz­léséig elhalasztani nem lehetett volna, a későbbi időben felmerülő építkezésekre azonban ez a kivételes rendelkezés az engedély 5. pontjának első bekezdésében foglalt világos rendelkezés szerint ki nem terjed. Minthogy a b—i faipar részvénytársaság a panasz tárgyát képező fausztató csatornát előzetes hatósági engedély nélkül építette fel, ezzel a cselekményével az 1879. évi XXXI. tc. 206. §-ába ütköző erdőrendészeti áthágást követte el. Erről további eljárás végeit azzal értesíttetik, figyelmeztesse R. Jánost, hogy kártérítési igényét az 1879. évi XXXI. tc. 60. §-a értel­mében polgári per útján érvényesítheti. 265. Népfölkelésre kötelezett egyénnek azon cselek­ménye, hogy az állam területét a mozgósítás idejé­nek tartama alatt elhagyni akarta, nem a kivándor­lási törvénybe ütköző kihágás, hanem a védtörvény alapján elbírálandó vétség tényálladékát foglalja magában s elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Belügyminiszter 1914. évi 8318. sz. határozata.) P. J. el­len kivándorlás céljából tilalom dacára utrakelés miatt az 1909. évi II. tc. 40. § a alapján folyamaiba tett kihágási ügy a kivándor-

Next

/
Thumbnails
Contents