Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

196 Közigazgatási Döntvénytár. személyi pótléka megállapításánál számíttassák be az a szolgálati ideje is, amelyet hivatali esküjének letétele mellett napidíjas szolgai állásban töltött el, WL igazságügvminiszter, utalással az 1906. évi 4600/M. E. számú rendelet 39. és 43. §-ára, elutasította. Mérlegelve a kérdést abból a szempontból, gátló akadályul szolgálnak-e a felhívott minisztériumi rendeleti szakaszok arra nézve, hogy a panaszló részére a napidíjas szolgai minőségben eltöltött szolgálati idő a magasabb személyi pótlék megállapításánál beszámíttassék, ennek eldöntése végett vizsgálni kelleti egyfelől ezen rendeieti szakaszok intézkedését, másfelől a panaszos által betöltött napidíjas szolgai alkalmazás minőségét. Az idézett rendeleti szakaszok általában kimondják, hogy a napidíjas (napibéres, szolgai, segédszolgai) minőségben töltött idő, a magasabb személyi pótlék megállapításánál nem számítható be. Azonban a 39. §. a be nem számítást atlól teszi függővé, ha az ily alkalmazásnál eskü tétele nem kívántatott meg. A 43. §. pedig a beszámítást elrendeli oly esetben, ha az illető évi fizetés vagy évi bér mellett, alkalmazott segédszolgai minőségében a hivatali esküt letette. Viszont, a pénzügyminiszterrel és igazságügyminiszterrel hasonló esetek alkalmával folytatott tárgyalásokból megállapíttatott, hogy az állandóan alkalmazott napidíjas szolgák, szolgálati minőségük és viszonyaik tekintetében megkülönböztetendők az időlegesen alkalmazottaktól és azok az igazságügyi szolgálat keretében oly teendők végzésére alkalmaztattak, amelyeknek ellátására rendes szolgai állások lellek volna rendszeresítendők. Egybevetve az előadottakat, ezekből nyilvánvaló, hogy az 1906. évi 4600/M. E. számú minisztériumi rendelet 43. §-ának helyes értelmezése mellett csak azon napidíjas (napibéres, szolgai, segédszolgai) alkalmazásban eltöltött idő hagyandó számításon kívül az állami szolgákat ezen rendelet 11. §-a értelmében megillető magasabb személyi pótlék megállapításánál, amely napidíjas (napibéres, szolgai, segédszolgai) alkalmazás nem volt állandó jellegű és hivatali eskü nélkül telt el. Követve ezt az értelmezést, a panaszos esetében is, minthogy napidíjas szolgai alkalmazása — annak tartamát és minőségét tekintve — a rendszeres szolgai állásra történt kinevezést megelőzőleg is már állandó jellegűnek jelentkezik, ki kellett mondani, hogy nála az eskü mellett eltöltött ebbeli szolgálat a magasabb személyi pótlék megállapításánál beszámítandó.