Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

180 Közigazgatási Döntvénytár. körülmények akadályozhatják, de megkövetelhető, hogy a gazda távollétére szakértő és megbízható alkalmazottat állítson s intézkedjék aziránt, hogy hamisítás ne történjék. Amennyiben a gazda ezen követelményeknek eleget telt, gondatlansággal nem vádolható s így el sem ítélhető, hanem az eljárás felelős alkalmazottja ellen indítandó meg s a kellő gondosság mérlegelése annál mérlegelendő; de marasztaló (büntető) ítélet mindenkép csak akkor hozható, ha a — helyes megállapítás szerint — felelős egyén a büntetőjogi tételes szabályok és. elvek értelmében egyáltalában büntethető. Ha azonban a terheltre nézve a szándékosság vagy a már büntetendő gondatlanság beigazolva nincs, marasztaló ítélet — a büntetendő cselekmény fönnforgása dacára — sem hozható. Megjegyezni kívánom, hogy a székesfővárosi hatóságok is ép ezek figyelembevételével több izben nem a gazdát, a megbízót, hanem az alkalmazottat, a megbizoltat ítélték el, mint az pl. hivatali elődömnek 24,368/909., 25,174/909. és 95,383/909. szám alatt elküldött ítéleteiből is kitűnik. Ami pedig a t. tanács felterjesztésének ötödik bekezdésében előadott aggodalmat illeti, erre nézve közlöm, hogy a gazda a jogszerű felelősség alól nem szabadulhat, mert az ítélkező hatóság mérlegelvén ismét az egyes eseteket, az alkalmazottjait sűrűn — esetleg kibúvás céljából — változtató gazdát a Kbtk. 26. vagy 28. § a alapján már büntetheti; az 1895 : XLVI. tc. 7. §-ában tárgyalt közhírrétételt pedig már az első esetben is el lehet rendelnie, annál inkább akkor, ha bár különböző személyek által vezetett, de egy és ugyanazon gazda tulajdonát képező tejgazdaságban (tejtelepen slb.) történik a hamisítás. Ezenfelül a hatóságoknak megvan az a joguk, hogy az általuk gyanúsnak tartott tejgazdaságokban (tejtelepeken slb.), akár több ízben egymás után ellenőrző szemléket tartsanak, illetve tartassanak s amennyiben a t. tanács valamely hatósági intézkedési körén kívül eső termelési vagy árusítási helyeken tartaná szükségesnek ily szemlék tartását, ezeknek a t. tanács ilyirányú kérelme esetén való elrendelése ellen részemről nem zárkóznék el. Miután ilykép sem jogi, sem célszerűségi szempontok nem szólnak amellett, hogy a 47,703/913. sz. ítéletemet hatályon kívül helyezzem, az tjogérvényében fenntartom és végrehajtás végett visszaküldöm.* * Ezen elvi jelentőségű határozatban foglaltak részletesebben kifejtik azt az elvi álláspontot mely a F. M.-nek 24,112/909. sz. ítéletében is megnyilvánult, meljDen kimondotta volt a F. M. azt, hogy a hamisítási kihágásoknál az egyes személyek (gazda, főnök, gazdatiszt, segéd, munkás stb.) felelőssége nem általános jogelvek szerint, hanem minden egyes eselben külön külön állapítandó meg. (Ezen 24,112/909. sz. ítéletet 1. Vágó-Varró : Magyar élelmiszertörvények 93. lap.)