Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 149 rendtartásuk szerint betegség esetében illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább húsz héten át ki nem jár­nak, a balesetbiztosítási kötelezetlség hatálya pedig nem terjed ki a nyugdíjjogosultsággal kinevezett tisztviselőkre, valamint oly alkalmazottakra, akik, valamint hozzátartozóik üzemi baleset ese­tére az e törvény Víl. fejezetében megállapított kártalanításoknak megfelelő nyugdíjigénnyel bírnak. (1907: XIX. le. 10. §-a.) 144. Halászok, akik a hal fogásán és eladásán kívül más munkával (füstölés, konzerválás) nem foglal­koznak, nem esnek az 1907: XIX. te. hatálya alá. (Kereskedelemügyi miniszter 1915. évi február hó 15-én. 89,819/1914. VI. D. szám.) T. vármegye alispánjának. Munkásbiztosítási kihágással vádolt M. J., Gy. J., K. J. és B. P. ó-i lakos ügyében alispán úrnak 1914. évi április hó 9-ik napján 24G. szám alatt hozott ítéletet, mellyel a nevezett vádlot­lat az elsőfokú rendőri büntetőbíróság ítéletének helybenhagyásá­val az 1907. évi XIX. tc. 12. §-ába ütköző kihágás vádja alól felmenti, a törvényes határidőben beadott fellebbezése következté­ben felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntető­bíróság idézeti ítéletét helybenhagyom, mert miként a másodfokú ítélet indokolásában is kifejezést nyert, a pusztán halászattal foglalkozó munkások biztosítás szempontjából nem tartoznak az 1907: XIX. tc. hatálya alá. A tárgyiratok szerint pedig a szóban­forgó halászok a hal fogásán s eladásán kívül, mással (füstölés, konzerválás) nem foglalkoztak. 145. Aki kerítésnek hatósági engedély nélkül léte­sítése által a patakvíz lefolyását akadályozza, az 1885 : XXIÍ1. tc. 184. §-ának 3. pontjába ütköző ki­hágás tényálladékát állapítja meg. (Belügyminiszter 1914. évi 7010. sz. határozata.) O. J. és társai ellen községi útíoglalás folytán patak vize természetes le­folyásának akadályozása, továbbá ezen útfoglalásnak illetékes

Next

/
Thumbnails
Contents