Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 129 127. Az 1907 : XIX. tc. 61. §-ában megállapított, ú. n. passzíu tagsághoz való jog szempontjából a hónapot a munkában töltött napok átszámításánál 30 nappal kell számítani. (Közigazgatási bíróság 1914 okt. 21. 4718/914. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok : Az ápolt 1913. évi május hó 14-ikén lépett ki a munkából, a kórházba pedig ugyanezen hónap 17-ikén vétetett (öl. A panaszló pénztár maga állítja, hogy a kilépést megelőző évben az ápolt összesen 181 napig volt biztosítva. Az 1907: XIX. tc. 61. §-a passzív tagsághoz való jogot arra az esetre állapítja meg, ha az illető egy év tartama alatt hat, illetve két év alatt legalább tizenkét hónapig volt biztosítva. Tekintve, hogy egy évben 7 hónap 31, 4 hónap 30, 1 hónap pedig 28, de szökőévben 29 napból is áll, a munkában töltölt napoknak hónapokra való átszámítása más-más eredményt adhat aszerint, hogy a munkában töltött időszakok az év melyik szakában és mely évekbe esnek. Ezért — amint az más viszonylatokban is általános szokássá vált — az «egy» hónap kifejezés alatt 30 napot kell érteni, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a törvényben nyújtott jogokat mindenki egyaránt élvezhesse. Minthogy pedig a jelen esetben az ápolt 181 napig, tehát hatszor 30 napot meghaladó időn át biztosítva volt, az idézett törvénycikkben biztosított jogosultsága a kórházba való fölvétel napján fönnállott. 128. A rézművesipar a kovács-, illetve lakatosipar fogalma alá esik s ehhez képest a rézművesiparban alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek. (Közigazgatási bíróság 1914 nov. 4. 5970/914. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság : A panasznak helyt nem ad. Közigazgatási Döntvénytár. IX. 9