Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

közigazgatási Döntvénytár. K7 esetekben, amelyekben a panaszos felek személyesen megjelen­tek, az ügyvédi képviseletet mellőzze. Az iparteslült t e téves eljárás igazolására kiszakítva idézi a 35,104./1903. sz. rendeletnek azokról az esetekről való rendel­kezéseit, amelyekben az ügyvédnek a bizottság előtt való meg­jelenése a felet személyes megjelenéstől mentesíti és ebből arra a következtetésre jut, hogy a fél személyes megjelenése az ügy­védi képviseletet kizárja. Ez az értelmezés azonban teljesen tart­hatatlan, mert a szóban forgó rendelkezés a rendeletnek azzal a feltétlen kijelentésével kapcsolatban történt, hogy az ügyvédi kép­viseletnek a békéitelő bizottságok előtt minden esetben hely adandó s így abból, hogy az ügyvéd megjelenése bizonyos ese­tekben a fél személyes megjelenését pótolja, nem lehet arra kö­vetkeztetni, hogy a megjelent felet a bizottság előtt ügyvéd nem képviselheti. Különben a többször idézett 35,104/VIII. A. 1903. sz. rendelet utolsóelőtti bekezdésének kijelentései semmi kétsé­get sem hagynak fenn arra nézve, hogy az ügyvédi képviselet­nek a fél jelenléte esetében is helye van. E téves felfogásnak következménye az ipartestület békéitelő bizottságának a t.-i ügyvédi kamara által panaszolt az a helyte­len eljárása is, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel benyújtott pa­naszokra kitűzött tárgyalások határnapjáról az ügyvédet csak akkor értesíti, ha a lel megidézhető nem volt. 80. Gondnokság alá helyezett teljeskorú külföldi honos vagyonára külön gondnok kirendelésének mellőzése. (Belügyminiszter 1914. évi 173,903. sz. határozata.) A. vár­megye árvaszékének. A poroszországi bonni illetőségű, tékozlás miatt gondnokság alá helyezett S. J. részére az árvaszék által rendelt külön vagyonkezelő gondnokságnak megszüntetése tár­gyában az árvaszék a következő kérdéseket intézte hozzám: a) a teljeskoruak gyámságára vonatkozólag az 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt s az 1912. évi LII. tc.-be iktatott nemzet­közi egyezmény — mely 19. cikkének rendelkezése szerint év­ről-évre hallgatagon megújul, ha csak fel nem mondják — Poroszország részéről nem mondatott-e fel, vagyis Poroszország­gal szemben érvényben van-e az ma is; b) a szóban levő egyezmény 12. cikke miféle ingatlanokat tekint különleges birtok-

Next

/
Thumbnails
Contents