Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 69 nyitási eljárás során beszerzett adatokból kitetszik az, amit a felterjesztő hatóságnak a jelen végzés záradékában hivatkozott felvilágosító jelentése is megállapít, hogy a kérdésben levő gazdasági kerület 847 hold 393 •-ölnyi területű s hogy ebből a területből G. községhez 661 hold 426 D-öl, ellenben H. községhez csak 185 hold 1667 D-öl tartozik; s figyelemmel végül az előbbiekben kifejtettek mellett különben már nem döntő jelentőségű arra a körülményre, hogy H. község elöljáróságának 282/1913. szám alatt kelt hivatalos irata, valamint a b—i kir. pénzügyigazgatóságnak az előbbiekben is hivatkozott 5107/1913. sz. hivatalos irata azt is igazolják, hogy a gazdaság G.-ről intéztetik: panaszosnak az az igénye, hogy az adókivetés az utóbb nevezett G. községnél, tehát az arra illetékes adókivető-bizottság által eszközöltessék, jogosnak volt felismerendő. 72. Ha valamely haszonbérlet után kivetett III. oszt. kereseti adó már jogerőre emelkedett, ugyanazt a bérletet ugyanarra a kivetési időszakra újból megadóztatni akkor sem lehet, ha az első kivetés arra nem illetékes bizottság által történt. (Közigazgatási bíróság 1628/1913. P. sz.) A ni. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyt ád s az öt évre visszamenőleg megállapított III. osztályú kereseti adót töröltetni rendeli : egyebekben pedig a panaszt elutasítja. Indokok: A sz—i kir. pénzügyigazgatóság 1913. évi január hó 14-én 1516. sz. alatt tett jelentéséből és az ehhez csatolt kivetési iratokból kitűnik, hogy a panaszosok a herceg E.-től bérelt összes ingatlanok, tehát a Cs. községben fekvő ingatlanok után is, úgy az 1905—1907., mint az 1908—1910. évi ciklusokban U. községben megrovattak III. osztályú kereseti adóval és hogy ezek az adók jogerőre emelkedtek. Ebből okszerűen következik, hogy ezekre a ciklusokra visszamenőleg, még azon a címen sem lehet a szóbanforgó bérletet újabb adózás alá vonni, ha a Cs—i ingatlanság bérlete nem U., hanem Cs. adólajstromában s a Cs. községre illetékes adókivető-bizottság által lett volna megállapítandó. Az 1911—1912. évi adókivetési ciklusra kivetett évi 768 K 75 f. azonban fentartandó volt, mert ez folyó adókivetés és így annak a kérdésnek az eldöntését, hogy az adó kivetésére melyik adókivető-bizottság illetékes, illetve, hogy az adót melyik