Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

28 Közigazgatási Döntvénytár. szerűleg az következik, hogy oly kimutatási, melyben átadó föl— véve nincs, a törvényhatóság első tisztviselője, viszont oly kimutatást, melyben állami adó nem foglaltatik, a kir. pénzügyigazgató alá nem írhat és a törlés iránt javaslatot nem tehet, mert mindegyik csak a saját hatáskörébe eső tartozásokról intézkedik. Ezek alapján a n—i kir. pénzügyigazgatóság helyesen járt el akkor, amikor a kizárólag útadókra vonatkozó kimutatásokat törlési javaslat kíséretében a közigazgatási bizottság elé terjeszteni vonakodott. Helytelenül járt el azonban S. község elöljárósága, amikor a behajthatatlan útadókról Küión kimutatást készített, mert a hivatkozott 1906. évi 83,923. számú körrendelet IV. pontja határozottan előírja, hogy a behajthatatlan állami adókról évenkint szerkesztendő kimutatásokba, a behajthatatlan hátralékos útadó is kitüntetendő. A behajthatatlan útadónak a behajthatatlan állami adókról szóló kimutatásba való íölvételére akadályul nem szolgálhat az a körülmény, hogy az útadóval hátralékos állami adóval esetleg hátralékban nincs; helyes eljárás mellett tehát a mostanihoz hasonló esetek elő nem fordulhatnak. A jelen esetben tehát az ügy helyes útra terelendő, vagyis a község elöljárósága utasítandó, hogy a 200 K-t meg nem haladó behajthatatlan állami adókról a jövő évben szerkesztendő kimutatásba a most törlésre javasolt útadókat is vegye föl, amikor azután mi sem fogja útját állani annak, hogy a kir. pénzügyigazgatóság az 1906. évi 83,923. számú körrendelet értelmében a törlésre vonatkozó javaslatot megtegye. 27. A gyalogrév (ladikkal való rendszeres átkelés) a komp fogalma alá esik. Az engedélyezési eljárás teljesen azonos a komp engedélyezésére az 1890. évi I. tc.-ben megszabott eljárással. (Kereskedelemügyi miniszter 1913. évi 34,727. sz. határozata.) W. R. t—i lakós gyalogrév engedélyezésére irányuló kérelme tárgyában a következőkre lértesílem alispán urat. Az 1890. évi I. tc. nem tesz különbséget a tekintetben, hogy valamely vízi jármű a folyó két szemben levő partja és pontja között csak gyalog emberek szállítására szolgál-e vagy szekereket is visz, s ugyancsak nem tesz különbséget atekinietben sem, hogy maga a vízi jármű csónak, ladik, dereglye, komp, gőz- vagy villanyos erővel hajtott jármű-e, minélfogva minden valamely víziül két átellenes partja közötti forgalom rendszeres lebonyolítására szol-