Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. indokok: A panaszolt határozatokkal és pedig az 1911. évi 1081. szánni határozattal a n—i kerületi munkásbiztositó pénztárnak a n—i F. J. kórházzal szemben 1911. évi január hó végéig felmerült 43,733 K 10 fill., az 1911. évi 2042. számú határozattal pedig 1911. évi február hó elejétől 1911. évi október hó elejéig terjedő időben felmerült kórházi ápolási költség és járulékainak biztosítása rendeltetelt el és 43,733 K 10 fill., illetve 12,915 K 51 fill. erejéig a zálogjognak az 1907 : XIX. tc. alapján telszámolt n—i kerületi belegsegélyző pénztár tulajdonát képező és n i 1830. számú telekjegyzőkönyvben A. 4., 5. rend. 1461., 1462., 1470. helyrajzi számok alatt foglalt ingatlanra leendő bekebelezése kéretett. Ezek ellen a határozatok ellen a n—i kerületi pénztár, mini a felszámolt pénztár vagyontömegének az 1907 : XIX. tc. 199. S-a szerinti képviselője, abból az indokból él panasszal, mert a felszámolt pénztár vagyontömege a jelenlegi kerületi munkásbiztositó pénztár tartozásaiért nem szavatol. Ez a panasz alapos. Az 1907 : XIX. tc. 199. ^-a ugyanis az 1891 : XIV. tc. alapján működölt belegsegélyző pénztárak felszámolását elrendelvén, a pénztárakat arra jogosítja fel, hogy a fenmaradt vagyont a törvény 196. $-ának 3. bekezdése szerint valamely helyi munkásbiztosítási célra leköthessék. A pénztár 1908. évi április hó 11-én hozott határozatában (L. Munkásbiztosítási Közlöny II. évf. 1110. lap) úgy határozott, hogy a felszámolt vagyontömeg kamatai túlmenő segélyezésre fordíttassanak; ezt a határozatot a m. kir. állami munkásbiztositó hivatal 1908. évi 1667. sz. alatt kelt határozatával jóváhagyta. E határozatok által a törvény hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően a n—i kerületi pénztár kezelésében álló és külön számlán kezelendő, önálló s magának a kerületi pénztárnak törvény szerinti céljaitól független célvag\on keletkezett, mely vagyontömegnek célvagyon természetét, az 1907 : XIX. tc. egész szerkezete igazolja. E tc. 98. ^-ának rendelkezése szerint ugyanis a betegség és baleset esetére való biztosítást az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár teljesíti. Bár a törvény abban az irányban kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, már ebből a rendelkezésből nyilvánvaló és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályainak 194. §-ában foglaltakkal is megerősítést nyer az, hogy a munkásbiztosításnak esetleges veszteségeit is ez a központi szervezet fedezi. Azok a tartozások tehát, amelyek e törvénynek végrehajtásából erednek, lényegükben kétségtelenül az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tartozásai s c tartozásokra nézve a kerü-