Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Közigazgatási Döntvénytár. 119 ítéletét megsemmisítem s az illetékes elsőfokú hatóságot a Rbsz. 67. §-ának megfelelőleg szabályszerű tárgyalás megtartására s ennek eredményéhez képest szabályszerű ítélet hozatalára utasítom, így kellett határoznom, mert a másodfokú hatóság dacára annak, hogy terhelt fellebbezésében a kihágás elkövetését tagadta, a kibocsátolt büntetőparancsot vette felülbírálat alá, hololl a bűntelőparancs a Rbsz. 68. §-a alapján csak az esetben bír elsőfokú ítélet jellegével, ha a terhelt a cselekmény elkövetését, mely a bűntetőparancs kibocsátására okul szolgált, nem tagadja, hanem csupán a büntetést vagy annak nagyságát kifogásolja, hmnek következtében a hozott másodfokú ítéletet megsemmisíteni s az illetékes elsőfokú hatóságot a Rbsz. 67. §-a alapján szabályszerű tárgyalás megtartására utasítani kellett, 128. A birtokos nem követelheti, hogy szomszédja a saját területén ültetett gyümölcsfákat, melyek az ö szőllöjét beárnyékolják, kivágja, hanem joga csak arra lehet, hogy a földje fölé átnyúló ágakat levágja. (Földmívelésügyi miniszter 1912. évi 122,988. számú határozata.) A vármegye alispánjának. Értesítem, hogy véghatározatát, mellyel a járás főszolgabírójának véghatározatát megváltoztatva M. S.-t az iránti kérelmével, hogy szomszédja a szőllöjét beárnyékoló gyümölcsfák kivágására köteleztessék — elutasította és a nevezettet egyúttal a felmerült 23 K 64 fillér eljárási költség megfizetésére kötelezte, a M. S. fellebbezésére felülvizsgáltam és ennek eredményéhez képest azt helybenhagyom. Nincs ugyanis oly jogszabály vagy oly törvényes gyakorlat, amelynek alapján bárkit is közigazgatási úton eltiltani lehetne attól, hogy a telkén vagy birtokán fákat vagy bokrokat ültessen, épúgy nem lehet senkit a saját földjén ültetett fák vagy bokrok kivágására kötelezni. Joga a szomszédnak tehát csak arra lehet, hogy a földje fölé átnyúló ágakat levágja, de a fák árnyékolása miatt közigazgatási úton eljárásnak helye nem lehet.