Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

106 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság: A felfolyamodásnak helyi nem ad. Indokok: A belügyminiszter T. Ferenc és Mária kiskorúakat az 1886 : XXII. tc. 6. §-a alapján K. városbeli illetőségűeknek mondotta ki. A belügyminiszternek ez ellen a határozata ellen K. város a közigazgatási bírósághoz intézett panaszt adott be; a belügyminiszter azonban ezt a panaszt mint elkésetten beadottat az 1896. évi XXVI. lörv.-cikk 96. §-a alapján hivatalból visszautasította. Ez ellen a visszautasító miniszteri rendelkezés ellen K. város tanácsa fellolyamodást adott be közvetlenül a közigazgatási bírósághoz. K. város tanácsa felíolyamodásában azt vitatja, hogy miután a fenlnevezett kiskorúak k—i illetőségét megállapító miniszteri határozat elleni panaszt a város képviselőtestületének kellelt elhatározni s a képviselőtestület csak 1913. évi június 28-án hozza meg a panasz bejelentését elrendelő határozatát, a panasz beadási határidő csak 1913. évi június 28-tól számítható és miután a panasz július 8-án, tehát a június 28-tól számított 15 nap alatt lett beadva, a panasz elkésés okából nem leit volna visszautasítható. A közigazgatási bíróság ezt a fellolyamodást kellő alappal bírónak és figyelembe vehetőnek nem találta, mert a kifejlett s a bíróság által is követett joggyakorlat szerint a helyhalóságok részére szóló határozatok, a helyhatóság iktató hivatalához való beérkezés napján kézbesítetteknek tekintendők: a jogorvoslati határidő tehát a határozatnak a helyhatósághoz való megérkezése napjától számítandó ; miből folyólag, minthogy a szóbanforgó belügyminiszteri határozat, — miként azt a városi tanács is elismeri — 1913. évi május 25-én érkezett be a város iktató-hivatalába, a belügyminiszteri határozat elleni panaszbeadási határidő 1913. évi május 26-án kezdődött és 1913. évi június 9-én járt le; a panasz tehát az 1913. évi május 26-tól számítandó 15 napi panaszbeadási haláridő lejária után (július 9-én) vagyis nyílvánvalólag elkésve lett beadva s így a belügyminiszter által az 1896 : XXVI. tc. 96. §-a alapján törvényszerűen lett visszautasítva. Ennélfogva a bíróság a telfolyamodásnak helyt nem adhatott és pedig annál kevésbé, mert a K. város tanácsa által felfolyamodásában vitatott az az álláspont, hogy a város részére szóló határozatok csakis a határozatnak a képviselőtestülethez történt bemutatásától, illetőleg az a panaszemelést elhatározó képviselőtestületi határozat meghozatalától lenne számítandó, törvényes alappal egyáltalán nem bír; ennek az álláspontnak érvényre emelése tehát törvényes alap hiányából, de ezenfelül azért sem engedhető meg, mert ha ez az álláspont érvényre emelése megengedtetnék, ezáltal alkalom és mód nyújtatnék arra, hogy a helyhatóságok a részükre szóló határozatok