Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

96 Közigazgatási Döntvénytár. 104. Vasárnapi munkaszünet ideje alatt végzett munka esetében mindig elbírálás tárgyává teendő, hogy a végzett munka nem lett volna-e munkaközben vagy a munka befejezése és megkezdése közti időközben elvégezhető. (Belügyminiszter 1913. évi 649. sz. határozata.) G. L. gyáros ellen vasárnapi munkaszünet be nem tartása által elkövetett s az 4891. évi XIII. törvénycikk 4. §-ába ülköző kihágás miatt a 6. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy az ügyészi megbízott és terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a belügyminiszter által a következő harmadfokú ítélet hozatott: A III. kerületi kapitány elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete indokainál íogva helybenhagyatik, annál is inkább, mert bár az üzem folytatásához szükséges berendezések helyreállítása munkaszüneti napon végezhető, azonban minden felmerülő esetben külön elbírálás tárgyát kell, hogy képezze az, hogy a végzett munka nem lett volna-e munknközben, vagy a munka befejezése közti időközben ép oly eredménynyel elvégezhető. A tárgyiratok szerint terhelt ellen a leijelentés 1942. év február hó 2S2-én kelt kérvényében vasárnapi munkaszünet felfüggesztését kérte azon munkálatokra, melyek miatt a kihágási eljárás megindíttatott, nevezetesen a gőz- és vízvezetéki csövek vasárnaponkénti mázolására. A kereskedelemügyi miniszter úrnak helyszínén eljárt műszaki közege jelentéséből azonban megállapítható, hogy nem volt akadálya annak, hogy a szóbanforgó munka éjjel teljesíttessék, amikor amúgy is szünetel a munka. E jelentés alapján folyamodó cég kérelmével el is utasíttatott. A fentiek alapján tehát nem szenved kétséget, hogy terhelt azzal a tényével, hogy munkaszüneti napon a gőz- és vízvezetéki csöveket festp*'<», a kihágást elkövette.