Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 69 említett törvény 25. $-ának első bekezdése értelmében kétszer két és egyszer öt korona illetéket kellett volna leróni. 5(> A csődeljárásban a csődhitelezökkel kötött kényszeregyezség illetéke minden egyes hitelező követelése után külön-külön szabandó ki és minden hitelező csak a saját követelése után járó illetéket tartozik megfizetni. (Közigazgatási biróság 1912 márcz. I. 1690/1912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság igy itéli: A panaszoknak annyiban ad helyet, hogy kimondja, miszerint a panaszosok az illetékből csak a követeleseikre aránylag eső részilletékért felelősek s ehhez képest ulasitja a királyi pénzügyigazgatóságot, hogy minden egyes csődhitelezőre nézve külön-külön állapítsa meg az illetéket és a netán mutatkozó többletet törölje. Indokok: Helyesen állapította meg a kir. pénzügyigazgatóság panaszolt határozatában, hogy a bélyeg- és illetékszabályok 95 §-a b) pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezések a bírói egyezségekre is alkalmazandók. Még sem lehetett a fenti Ítéletekért a csődhitelezőkkel szemben megállapított egyetemleges felelősséget fentartani, mert a csődhitelezők semmiféle jogközösségben nem állanak egymással. Ok ugyanis követeléseiket a csődtömeg ellen külön-külön jelentik be és ha a törvény által adott feltételek mellett egyezségre kényszeríttetnek is, illetve ha az egyezség létrejön is, abban annyi egyezség foglaltatik jogilag, mint ahány hitelező van. Ennélfogva ezen birói egyezségre — tekintve, hogy az, miként minden birói egyezség, a birói Ítélet joghatályával bir — az 1894 : XXVI. tcz. 17. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók, amelyek szerint, több pernek egyesítése és egy Ítélettel való eldöntése esetében, az Ítéleti illeték minden egyes per tárgya, illetőleg minden egyes perből megítélt követelés, vagy perérték után külön jár. Mihez képest panaszosok, mint csődhitelezők, a közadóssal szemben kirovott illetékből csupán annyi részösszegnek megfizetésére kötelezhetők, mint amennyi a kényszeregvezség folytán követelésük kielégítésére jutott összegnek megfelel. Erészben tehát a panaszoknak helyet adni és a rendelkező rész értelmében határozni kellett.