Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 53. A végrendelet érvénytelenítése iránt indított per tárgyának értéke megbecsülhetetlen ugyan, nem lehet azonban nagyobb, mint az a vagyoni előny, amely a végrendelet megsemmisítéséből a felperesre hárul és így, ha ez az előny 2W0 koronánál kisebb, az ítéleti illeték az Í89í. évi XXVI. tcz. 9. §-a szerint jár. (Közigazgatási biróság 1942 ápr. 28. 11764/1912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság igy itélt: A panasznak helyet adva, az illetéket négy koronára szállítja le. Indokok : A panaszos sérelmesnek tartja, hogy az általa B. J.-né ellen végrendelet érvénytelenítése végeit indított perben hozott ítélettől a pénzügyigazgatóság 24 K illetéket tartott fenn, mert a hagyaték értéke, amelyről a perrel megtámadott végrendelet intézkedett, 1000 K-nál kisebb értékű. A panaszt jogosnak kellett elismerni. Igaz ugyan, hogy a végrendelet érvénytelenítésére irányuló per tárgyának értéke megbecsülhetlen, nem kétséges azonban, hogy nagyobb nem lehet, mint azé a vagyoni előnyé, amely a végrendelet megsemmisítéséből valakire hárulhat. A hagyaték értéke, amelyről a panaszos által megtámadott végrendelet intézkedett, a leltár szerint 319 K 50 fillér volt, amelyből a panaszos jogelődjét: B. J.-et 50 K hagyomány különben is megilletett. Az a vagyoni előny tehát, amelyet a panaszos a végrendelet érvénytelenítéséből remélhetett, 100 K-nál többet, de 400 K-nál kevesebbet képviselvén — tekintettel arra, hogy a meg nem becsülhető peres igény fölött hozott Ítélettől az 1894. évi XXVI. tcz. 12. §-a szerint csak rendszerint, tehát nem minden esetben, jár 24 K illeték — az illetéket az emiitett tcz. 9. §-a szerint járó négy K-ban kellett megállapítani. 54. Az Í89b: XXVI. tcz. 17. §-át a rendes eljárás szerint tárgyalt egyesitett pereknél is alkalmazni kell. (Közigazgatási biróság 1911 okt. 31-én. 9047/1911. P. sz.) Közigazgatási Döntvénytár. Vil. 5