Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. fogva harmadrendű terhelt a külön zárlatot meg nem szeghette s emiatt őt az 1888. évi VII. tcz. 154. §-ának h) pontja alapján annál kevésbé lehetett megbüntetni, mert a 40,000/888. számú földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 182—187. §-ainak rendelkezései szerint csak a veszett, veszettségre gyanús, vagy fertőzésre gyanús állatokat kell elkülöníteni és szoros zár alá helyezni s mert az 1888. évi VII. tcz. 68. §-a csak azt irja elő, hogy a veszetlségi eset felmerülése, helyesebben a veszett vagy veszettségre gyanús állat kóborlása idején a kutyákat megkötve kell tartani, vagy biztos szájkosárral ellátva pórázon kell vezetni, de különben egészséges kutyáknak a veszettséggel fertőzött község területéről más község területére való elszállítása megtiltva és engedélyhez kötve nincs. 41. Idegen telken létesített vízfolyás és partjainak karbantartása nem a telektulajdonosnak, hanem a munkálatok létesítőjének, mint szolgalmi jogosultnak kötelessége. (Földmivelésügyi miniszter 1911. évi 127,559. sz. határozata.) Sz. vármegye közigazgatási bizottságának. A bizottság másodfokú határozatát az elsőfokú alispáni véghatározattal együtt felebbező K telektulajdonos által sérelmesnek állított részében megváltoztatom s felebbezőt a terhére rótt azon kötelezettség alól, hogy a telkén átvonuló szóban levő árokszakaszt tisztogassa és karban tartsa, felmentem, kijelentvén, hogy az engedélyes köteles az engedélyezett vízvezetési munkálatokat mások hozzájárulása nélkül saját költségén létesíteni és állandóan jó karban tartani; a vizvezető árkot egész hosszában mindig tisztán tartani, a szolgalmi telek tulajdonosa illetőleg jogutódja pedig köteles minden kártérítés nélkül tűrni, hogy az engedélyes a vizvezető árkot létesítse, jókarban tartsa és tisztogassa. Indokok: Felebbező az alispáni elsőfokú véghatározat ellen beadott felebbezésében foglaltak fentartásával tiltakozik a másodfokú véghatarozat indokolásában foglalt azon állítás ellen, mintha ő a helyszíni tárgyaláson az engedélyezni kért vízlevezető csatorna telkén áthaladó szakaszának tisztogatására magát egyezségileg kötelezte volna. Felebbező ezen tiltakozását helytállónak találtam, mert a helyszíni tárgyalásról felvett jegyzőkönyvből a felebbező által adott beleegyezést illetően csak annyi állapitható meg. hogy a