Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Közigazgatási Döntvénytár. 40. A ki kutyáját az ebzáiiat tartama alatt szabadon ereszti, az 1888. évi VII. t.-cz. 68. §-ába ütköző és a 154. §. i) pontja alapján büntetendő kihágást követi el. Egészséges kutyának a veszettséggel fertőzött község területéről máshova szállítása megtiltva és engedélyhez kötve nincs. (Belügyminiszter 4911. évi 5445. számú határozata. G. vármegye alispánjának.) I. lfj. T. Dániel ellen : 1. az ember testi épségére veszélyes kutya tartása körül szükséges óvóintézkedések elmulasztása miat t a Kbtk, 122. §-a alapján, 2. ebzárlat megszegése miatt az 1888. évi VII. tcz. 154. §. h) pontja alapján, 3. kutyájának a megfigyelési határidőn belüli agyonlövése s ezzel a hatósági intézkedés meghiusilása miatt az 1888. évi VII. tcz. 150. §-a alapján, 4. tiltott időben való vadászat miatt az 1883. évi XX. tcz. 29. §-a alapján ; II. D. János ellen : tiltott időben való vadászat miatt az 4883. évi XX. tcz. 29. §-a alapján: Hl. ifj. Z. János ellen: 1. ebzárlat megszegése, 2. tiltott időben való vadászat miatt az 4 883. évi 454. §. h) pontja, illetőleg az 4883. évi XX. tcz. 29. §-a alapján folyamaiba lett kihágási ügy terheltek felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott : Az 4941. évi 44,296. kih. szám alatt a r—i főszolgabíró elsőfokú ítéletének módosilásával hozott másodfokú büntető Ítélete ifj. T. Dánielre vonatkozó s az 4879. évi XL. tcz. 422. §-ára fektetett részében, indokainál fogva oly módosítással hagyatik helyben, hogy terheltre kiszabott 4 napi elzárásbüntetés, mint főbüntetés a Kblk. 24. §-ának alkalmazásával 40 K-val megválthatónak monditik ki. Az Ítéletnek az 1883. évi XX. tcz. 29. §-ára, valamint az 4 888. évi VII. tcz. 150. §-ára fektetett részei megváltoztatnak s terheltek az ezen törvényszakaszok alapján terhükre rótt kihágások vádja és jogkövetkezményei alól felmentetnek s igy a fegyverelkobzás iránti rendelkezés is hatályon kivül helyeztetik. T. Dánielnek D János büntetésére vonatkozó vagyoni szavatossága pedig elesik. Az 4888. évi VII. tcz, 4 54. §. h) pontjára alapított része az iléletnek a föídmivelésügyi miniszter ur elhatározásához képest indokainál fogva oly változtatással hagyatik helyben, hogy első- és harmadrendű terhellek azért, mert kutyáikat az ebzárlat larlama alatt 1910. évi augusztus hó 8-án szabadon eresztették, az 4 888. évi VII. tcz.