Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Közigazgatási Döntvénytár. 43 jelentési osztály azt találta, hogy a felszólalásnak a 6. §. tekintetében helyet adni nem lehet. Áttérve most már lölszólalónak az újdonság, továbbá a találmányi jelleg hiánya és a szabadalmi törvény 5. §-ára alapított kifogásaira, a bejelentési osztály mindenekelőtt szükségesnek tartotta a találmány lényegének a megállapítását. E tekintetben a találmányi leirás és különösen a szerkezet működési módjának tanulmányozása és átgondolása után a bejelentési osztály azt találta, hogy bejelentők az alsó és fölső szánnal összeköttetésben álló csúsztató csapját a görbületi szupportban, nyomó és vezetőgörgőknek olyan zárt rendszerével hajtják, amely rendszernek egyik eleme maga a hajtó tag, minélfogva, mint műszaki hálást, bejelentők azt érik el, hogy a tér lehető kedvező kihasználása mellett a hajtóelem pályáját a hajtott elem pályájától függetlenítik, amint az különösen a rajzmellékletek 8. és 9. ábráiból tűnik ki, amelyekből látható, hogy a hajtott (i) elem kígyózó mozgását éppen ugy előidézhető az (r) hajtóelem körivalaku (8. ábra), mint egyenes vonalú (9. ábra) mozgása. Ez a fontos és eltérő műszaki hatás azonban involválja a fölhozott anterioritások és a bejelentés első és második igényeinek tárgyai között a különbséget is igy azokkal szemben ugy az újdonságot, mind pedig a találmányi jelleget megállapítja. Ilyen műszaki hatás ugyanis egyetlen anterioritásnál sem lép föl, mert a 45,279. sz. magyar szabadalmi leírásban kifejezetten meg van mondva, hogy a hajtó alkatrész mozgásiránya lehetőleg alkalmazkodik a sablon-görbéhez, ami egyébként természetes is, mert ebben az esetben van a mozgató csap számára legkisebb holttérre szükség; a 12,790/902. számú angol szabadalmi leirás 13. és 14. ábrái szerint pedig, helytálló tengely körül forgó, teljesen különálló elem, t. i. fogaskerék mozgatja a hajtócsapot és pedig kedvezőtlenebb hely kihasználással ; mig végül a 90,976. sz. német szabadalmi leírásban görbületi szupportról még csak említés téve sincsen. Ami fölszólalónak a bejelentés harmadik igénye ellen fölhozott azt az állítását illeti, hogy ez még a 4o,279. sz. magyar szabadalomban védelem alatt is áll, a bejelentési osztály magáévá nem tehette, mert a hivatkozott szabadalom második igénye a kérdéses beáliitó szerkezetet nem általánosságban, hanem csakis az első igény tárgyával kapcsolatban részesiti oltalomban, minélfogva bejelentők annak más szerkezetnél való alkalmazásában nem korlátozhatók, de emellett bejelentők a harmadik igény értelmében a beállító szerkezetet szintén nem önállóan, hanem csakis az első és második igények tárgyaival kapcsolatban akarják védetni. De ennél a kapcsolatnál fogva a bejelentési osztály ugy ta-