Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

38 Közigazgatási Döntvénytár. 31. Oly egyén illetőségének meg állapításánál, akinek: valamely oly községben volt akár eredeti, akár szerzett illetősége, mely időközben kettévált, de az illető^ az uj község alakulása idejében ott már nem lakott^ az a szempont az irányadó, hogy a régi egységes községnek mely részében volt utoljára lakása, illetve mely részében volt vagyona vagy keresete. (Közigazgatási biróság 1912 június 4. 2862/1912. K. sz.>A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt ad és M. István illetőségét az 1886: XXII. tcz, 10. §-a alapján A. község terhére állapítja meg. Indokok: A jelen ügyben az döntendő el, hogy M. Istvái>. az előbb egy, de most már két külön községet alkotó két község közül melyiknek kötelékébe tartozik? Sem az 1886: XXII. tcz., sem más törvényes jogszabály rendelkezést nem tartalmaz arra nézve, hogy valamely község, kettéválása esetén, mely lakosok alkotják az egyik és melyek a« másik községet. Az idézett törvény 3. §-a szerint azonban a község hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. E rendelkezésből következik a dolog természetével is megegyező az a megoldás, hogy az uj községek mindenikének hatósága azokra az egyénekre terjed ki, akik a szétválás idejében az uj községeket alkotó területrészeken laknak, vagy tartózkodnak. Oly egyének illetősége tekintetében tehát, kiknek az anyaközségben akár eredeti, akár szerzett illetősége volt, de az uj község alakulása idejében ott már nem voltak, csak az a szempont lehet irányadó, hogy a régi egységes községnek mely részében volt utoljára lakásuk s illetve mely részében volt vagyonuk vagy keresetük. M. István D. község A. telepén, vagyis a község ama részében lakott, amely rész a mostani A. község. Következésképpen a panasznak helyet adni s M. István vitás illetőségét A. község terhére kellett megállapítani.