Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

34 Közigazgatási Döntvénytár. pénzügyigazgatóságnak panaszolt határozata ebben a kérdésben nem döntött; s nemkülönben figyelemmel arra is, hogy panaszos ugyancsak erre a kifogásra panasziratában is hivatkozik és hogy ennek elbírálása e tárgyban hozott alsófoku határozat hiányában ezúttal helyet nem foglalhat, a magyar királyi pénzügyigazgatóságot oda kellett utasítani, hogy ebben a kérdésben szintén határozatot hozzon. 28. A földbirtokkal összekötött vásárjognak a földbirtokkal együtt való eladása esetén a vásárjogra eső vételár után is b'3 százalék fizetendő. (Közigazgatási biróság 1912 június 4. 13,528/912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság igy itélt: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a kir. pénzügyigazgatóság végzésében foglalt indokokon felül még azért sem, mert hazai magánjogi gyakorlatunk szerint valamely nemesi birtokkal összekötött kir. kisebb haszonvételi jog (regale) — aminő a kir. adományozáson alapuló és nemesi birtokkal összekötött vásárjog is, — az ingatlannak (a nemesi birtoknak) tartozéka és igy mindaddig ingatlannak minősül ugy magánjogunk, mint illetékjogunk értelmében, amig az az ingatlannal együtt attól elválasztatlanul képezi vagyonátruházás tárgyát. Minthogy pedig az illeték alapjául szolgáló adásvételi szerződés 2. pontja értelmében az adásvétel tárgya volt az t. pontban körülirt 530,000 K vételárban benne foglaltan az 1. község határában lévő, a telekkönyvi térképen «vásártér» gyanánt feltüntetett azon terület is, amelyen az i.-i országos vásárok tartatnak, a vele és a nemesi birtokkal kapcsolatos és annak tartozékát alkotó vásártartási joggal együtt s igy nyilvánvaló, hogy a vásárjog azzal a nemesi birtokkal és vásártérrel, mint ingatlannal együttes és egyidejüleges átruházás tárgyát képezte, amelynek tartozéka és illetőleg amelyen gyakoroltalik és gyakoroltatott, mindezeknél fogva meg kellett ehelyütt is állapítani, hogy azt a vagyonátruházási illeték kiszabása alkalmával helyesen minősítették ingatlannak. Ebből folyóan a kir. pénzügyigazgatóság is törvényesen tagadta meg a panaszos azon kérelmének teljesítését, hogy a vételárból a vásárjoera eső rész különittessék el és attól csak a III. fokozatú illeték ^követeltetvén az egész vételártól számítottan 47io%-kal kiszabott illeték leszállittassék.