Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 31 latkozatot is mutatott be, hogy ő Sz. F. és társai kisegítő munkásoknak az 50 hold árpavetés levágásáért nemcsak a 13 árparészt, — ami a szerződés szerint panaszlolt munkásoknak ezért a munkáért járt volna — hanem ezenfelül még 23 kereszt búzát is kiadott munkabér gyanánt. Kérdéses tehát az elsőfokú véghatáiozat abbeli megállapítása, hogy a pótmunkásoknak az árpavetés learatásáérl kifizetett munkabér nem lelt volna magasabb, mint a panaszlolt munkások részére szerződésileg biztosított munkabér; munkaadó szóban forgó állítását tehát bizonyítási eljárás tárgyává kell tenni, annak megállapithatása végeit, hogy az ezen alapon 5975 kg. búzamennyiség iránt támasztott kárkövetelése jogos alappal bir-e, vagy sem? c) Munkaadó egyéb kárköveteléseit arra alapiija, hogy panaszlott munkások a szerződésszerű munkát 12 munkanapon keresztül jogos ok nélkül nem teljesítették Az egybehangzó véghatározatok az ezen az alapon támasztott követelést — helyesen követeléseket — azzal az indokolással utasították el. hogy munkaadónak az 1898. évi II. tcz 40. §-a alapján joga lett volna a szerződésszegő munkások helyébe azonnal más munkásokat szerződtetni s ellenük az eljárást megindittatni, mivel pedig munkaadó ezen jogával nem élt, utólag ezen szerződésszegésből netán származott kárának megtérítését nem igényelheti. Ezzel szemben azonban a tárgyalási adatokból — az ügy jelen állásában — nem tűnik ki, hogy munkaadó iparkodott-e panaszlott munkások helyett idejében más munkásokat szerezni? tehát munkaadó terhére ennek az ellenkezője sem állapitható meg; másrészt a munkások kártérítési kötelezettségét az 1898. évi II. tcz. alapján nem érinti az a körülmény, hogy ellenük szerződésszegés miatt eljárás indíttatott e vagy sem? Szabályszerű bizonyítási eljárás megejlésével meg kell tehát állapítani, hogy munkaadó a jó gazda gondosságával igyekezett-e a szerződésszegő munkások helyébe kisegítő munkásokat szerezni s hogy rajta mult-e. hogy ilyeneket nem kaphatott? Ha panaszos munkaadót ebben a tekintetben mulasztás nem terheli és ha panaszlott munkások magatartása szerződésellenes volt, akkor munkaadó bérkövetelései, u. m. a cséplés megkésése, illetve az asztagok beázása alapján a buza, árpa és a zab árkülönbözetében állítólag előállott árkülönbözet és a munkaszünetelés idejére eső géprész-keresetveszteség érdemi elbírálás alá veendők, az utóbbi kárkövetelésnél az is figyelembe vétetvén, hogy az illető cséplőgép kifogástalan, jól használható állapotban volt-e vagy sem ? d) Munkaadó az okbói, hogy panaszlott munkások több napon át marokkerők nélkül arattak, valamint karhatalmi költség czimén kárvövetelést nem támaszthat, mert ezekről a követelésekről, a megtartott tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek szerint lemondott.