Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 19 14. Utósorozásra az állitáskötelesek csak abban az esetben uezetendők a járási székhelyen át, ha a községek közelebb fekszenek a járási székhelyhez, mint az állandó sorozó bizottság székhelyéhez. (Honvédelmi miniszter 1912. évi 126,844. sz. általános rendelete.) Több felmerült esetből kifolyólag arról győződtem meg, hogy sorozójárási tisztviselők a védtörvényi utasítás I. része 58. § ának 3. pontjában foglalt s az utósorozó bizottság elé való elővezetés mikénti foganatosítását szabályozó rendelkezést tévesen értelmezik. Nevezetesen ezt, az utóállitási kísérői költségek csökkentését czélzó kivételes természetű rendelkezést, minden esetben alkalmazandó szabálynak tekintik, s olyan esetben is alkalmazzák, amidőn az czéljával ellentétben, a kisérői költségek növekedését vonja maga után. Ennélfogva, az egyöntetű és czélirányos eljárás biztosítása czéljából, szükségesnek tartom a védtörvényi utasításnak ezt a rendelkezését megfelelően értelmezni. A védtörvényi utasításnak idézett 6. pontja akként rendelkezik, hogy az utósorozó bizottság elé állítandó hadköteleseket a személyazonosságukat igazoló községi kiküldöttek ne az utósorozó bizottság székhelyéig, hanem csak a saját járásuk székhelyéig vezessék elő, s otl a személyazonosságuk igazolása és erre vouatkozó jegyzőkönyv felvétele után a járási tisztviselő által kirendelt járási kiküldöttnek adják át, aki azután az állandó sorozó bizottság elé való további elővezetést foganatosítja. A védtörvényi utasításnak ez a rendelkezése az utóállitási kisérői költségek lehető apasztását czélozza, ennélfogva ezt akként rendelem értelmezni, hogy ez csak abban az esetben alkalmazandó, ha az általa kitűzőit czél elérését biztosítja, vagyis tényleg a kisérői költségek csökkenését idézi elő; mig abban az esetben, ha a költségek szaporodását vonná maga után, annak alkalmazása mellőzendő, s az állitáskötelesek a községi kiküldött által közvetlenül az utósorozó bizottság székhelyére vezetendők elő s azok személyazonossága a sorozó bizottság előtt az illető községi kiküldött által igazolandó. Eszerint tehát utósorozásra csak azokból a községekből vezetendők elő az állitáskötelesek a védtörvényi utasítás I. része 58. §-ának 6. pontjában előirt módon, amely községek sokkal 2*