Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár. 71 telenül ezt a szöveget emelte törvényerőre. Az előadottakból következik, hogy a hivatalos leletnek tárgyait képező iratok nem ajánlatoknak veendők tehát, hanem kereskedelmi leveleknek, amelyek, mint ilyenek, a fenforogni nem is állított feltétel bekövetkezéséig illeték alá nem esnek és e tényállással szemben a panaszolt határozatnak fentartására kellő alapot nem nyújthatott a m. kir. pénzügyminiszternek a panaszolt határozatban hivatkozott és az 1896. évi október hó 24. napján 30,684. sz. alatt kelt és egyes pénzügyigazatóságokkal közölt rendelete sem, mert a m. kir. közigazgatási bíróság csak a törvény és a törvényes felhatalmazás folytán kiadott rendelet alapján határozhat. 64. Ha a zálogjognak első bejegyzése után az illetéket nem rótták le, vagy nem szabták ki és azt elévülés következtében ki sem lehet szabni, akkor az ugyanazon követelés biztosítása végett ugyanannak a hitelezőnek javára történt ismételt bekebelezés illetékköteles. (Közigazgatási biróság 1911 szept. 26. 14107/1911. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ilélt: A panasznak részben helyet adva, az illetéket 125 K 02 fillérre leszállítja. Indokok: A felterjesztett iratokból kitűnik, hogy a panaszos javára az 1905. évi szeptember hó 19-én kelt 2035. telekkönyvi számú végzéssel a zálogjog 16,000 K kölcsöntőke erejéig bekebeleztetett. Ez után a bekebelezés után a bejegyzési illetéket, a a panaszos saját beismerése szerint is nem rótta le, sem azt terhére ki nem szabták. Később az 1910. évi deczember hó 1-én kelt 1874. telekkönyvi számú végzéssel a végrehajtás során ugyanazon 16,000 korona kölcsön erejéig a végrehajtási zálogjog kebeleztetelt be a panaszos javára, s ez után a bekebelezés után rótták ki a panaszszal megtámadott illetéket. Ebből az illetékből a tőkére és a már bekebelezve volt 1000 K költség-biztosítékra eső rész törlését azért kéri a panaszos, mert ez után az illetéket az első végzés alapján kellett volna kiróni, s hogy ezt elmulasztották s közben az illeték követeléséhez való jog elévült, panaszossal szemben az ujabb bejegyzés illetékkötelezettségét maga után nem vonhatja. Ennek a panasznak nem lehetett helyet adni, mert az illetéki díjjegyzék 15. t. D) ee—gg) pontjaihoz tartozó jegy-