Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár. 65 61. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának XXXIII. számú döntvénye. Az 1881. évi XXVI. töruényczikk 20. §-dnak negyedik bekezdésében, illetve az 1881. évi XLl. törvényczikk 6í. §-ának első bekezdésében meghatározott illetékmentesség kiterjed arra a vagyonátruházásra is, amely az állam, törvényhatóság, község javára, a kisajátítási jog kérelmezése nélkül kötött kisajátítási egyezség utján oly közérdekű czélra létesül, amelyre törvény alapján kisajátításnak van helye. Indokok: Az 1881. évi XXVI. íörvényczikk 20. §-ának negyedik bekezdése, illetve az 1881. évi XLI. tcz. 64. §-ának első bekezdése értelmében a kisajátításoknál vagyonátruházási és telekkönyvezési illeték nem jár. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. tcz. határozmányai szerint kisajátításnak csak közérdekből s a törvényben elősorolt esetekben van helye (1—4. §-ok), a kisajátítási jogot — amenynyiben azt nem külön törvény adja meg, vagy a külön törvény másként nem intézkedik — a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyezi (5. §.), a kisajátítási ár pedig vagy a felek kölcsönös megegyezése utján (21., 31, 38. §-ok), vagy egyezség hiányában a birtokbiróság által állapittatik meg (IV. fejezet). Az első bekezdésben idézett illetéktörvényeknek és a második bekezdésben felsorolt kisajátítási jogszabályoknak összevetett értelme szerint, a vagjonátruházási és telekkönyvezési illeték alól való mentesség akisajátitási eljárásban egyaránt fennáll (s ez iránt a bíróság joggyakorlatában sem fordult elő ellentét) akár a felek kölcsönös beleegyezésével (kisajátítási egyezség), akár anélkül s birói kártalanítás mellett történik a vagyonátruházás. Nyilvánvaló, hogy kisajátításra akkor van szükség, ha a kisajátító a tulajdonossal az ingatlan tulajdonjogának átengedése iránt megegyezni nem tud. Ez alapon a kisajátítási törvény életbe lépte óta az a gyakorlat fejlett ki, hogy a közjogi alanyok (főképpen a székesfőváros), ha a kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű czélra ingatlanra van szükségük és ennek átengedése iránt a tulajdonossal már eleve egyezség létesül, a kisajátítási jog kérelmezése nélkül kötik meg. Az a kérdés tehát, hogy kiterjed e a vagyonátruházási és telekkönyvezési illeték alól való mentesség erre az esetre is? Közigazgatási Döntvénytár. VI. 5