Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)
Közigazgatási Döntvénytár, 55 49. A töménytelen kiskorú feletti gyámság magában azon tény által, hogy a gyermek szülei utólagos házasságra léptek, mindaddig meg nem szüntethető, mig a iörvényesitésnek az anyakönyvben való feljegyzése belügy ministeri határozat, vagy birói Ítélet alapján nem foganatosíttatott. Az osztrák polgári törvénykönyv 161. §-a Magyarország azon területén sem nyer alkalmazást, ahol az osztrák polgári törvénykönyv egyébként hatályban maradt; mert az utólagos házasság általi törvényesités Magyarország egész területén a kánonjoggal egyezik meg. (Belügyminiszter 1911. évi 164,837. számú határozata.) A vármegye közigazgatási bizottságának. A vármegye árvaszékének 19,165/910. sz. véghatározata szerint tudomásul vétetett, hogy kiskorú B. Anna szülőinek utólagos házassága által törvényesittetett és ennek folytán kimondatott, hogy a kiskorú atyjának G. Tivadar atyai hatalma alá került és ezzel felette a gyámság és Sz. Tivadar gyámi tiszte megszűnt. Utasíttatott azonban az atya, hogy kérelmét a megtörtént törvényesitésnek a gyermek születési anyakönyvében leendő feljegyzése iránt a 80,000/906. belügyminiszteri sz. rendelet 142. §-a értelmében az abrudfalvi állami anyakönyvvezetőnél Írásban vagy szóval terjessze elé. Az árvaszék ezen véghatározatát a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége 1911. évi 401/kb. sz. alatt hozott határozatával helybenhagyta. Ezen másodfokú véghatározatot a tiszti főügyész felebbezése következtében megvizsgálván: azt az árvaszék előidézett s érdemben egybehangzó elsőfokú véghatározatával együtt megsemmisítem és kijelentem, hogy a kiskorú feletti gyámság mindaddig meg nem szüntethető, mig a törvényesitésnek a születési anyakönyvben való feljegyzése belügyminiszteri vagy birói ítélet alapján tényleg meg nem történt. Az 1904. évi XXXVI. tcz. 19. §-a és a 65,814/907. sz. belügyminiszteri rendelet, különösen pedig az A. U. 126. § ának értelmezéseképpen 29,496/910. belügyminiszteri rendelet értelmében ugyanis az utólagos házasság által törvényesített gyermekek a törvényes születésűvel minden tekintetben csak akkor részesülnek egyenlő elbánásban, ha a gyermek törvényesítése belügyminiszteri