Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Í8 Közigazgatási Döntvénytár. létéhez fordult, ez azonban 1907. évben tartott közgyűlésében 5. sz. a. a következő határozatot hozta: «A képviselőtestület egyhangú határozattal kimondja, hogy a dolog érdemére nézve semmi kötelezettséget nem érez magában, amennyiben a N. J. volt körjegyző visszatartott felfizetése teljesen és egészen le lett fizetve azon időben a nevezettnek fegyelmi birságában, a járási főszolgabíró kezeihez. Ugyanis a beszerzett fegyelmi iratokból látszik, hogy N. J. már megelőzőleg fegyelmi uton több izben büntettetett. A most emiitett képviselőtestületi határozat jogerős lett. N. J. ezután a n—i kir. járásbíróságnál sommás keresetet adott be Sz. és E. községek ellen 732 K 33 fill. jegyzői fizetés és járulékai iránt. Becsatolta Sz. község képviselőtestületének fent ismertetett határozatát és E. község képviselőtestületének hozott határozatát, ebben a határozatban E. község a főszolgabíró rendeletére válaszolva, ugyancsak azt jelenti ki, hogy a kérdéses félfizetést annak idején a községi biró a főszolgabírói hivatalhoz befizette N. J. íegyelmi birságába. A kir. járásbíróság 1909. évi 129. sz. végzésével alperesek pergátló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette, mert annak elbírálása, hogy a körjegyzőnek van-e igénye a felfüggesztés idejére eső fizetéshez, nem a bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A szatmárnémeti kir. törvényszék 1909. évi 151. sz. végzésével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, alperesek pergátló kifogását elvetette és a kir. járásbíróságot szabályszerű eljárásra utasította, mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe csak annak a kérdésnek az eldöntése tartozik, hogy a községi alkalmazottnak van e a javadalmazáshoz igénye és mily összeg erejéig? A fenforgó esetben azonban felperes keresetét nem igényének a megállapítására, hanem egyenesen fizetésre irányította, ennélfogva felperes keresete személyes kereset, mely a J. E. 1. §-ában meghatározott értékhaláron belül a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A kir. járásbíróság előtt felperes előadta, hogy a kereseti követelésből 598 K S/. községre, 134 K 33 fill. pedig E. községre esik. A kir. járásbíróság elrendelte N. J. fegyelmi ügyére vonatkozó iratok, továbbá a két községnek 1898—1899. évi költségvetés és zárszámadására vonatkozó iratoknak a beszerzését. Az iratok közül a fegyelmi ügyekre vonatkozók beszerezhetők nem voltak és ekkor a két község hatásköri feljelentést kért és a kir. járásbíróság az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. Ebben az ügyben az 1907 : LXI. tcz. 7. §-ának 2. pontja alá eső hatásköri összeütközés most a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság közölt \an, annak következtében, hogy a közigazgatási bíróság 20/907.