Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

!8 Közigazgatási Döntvénytár. borvidék területén kivül feladott bort engedély nélkül vitte be a tokaji borvidék zárt területére. Az 1908 : XLVII. icz. 20. §-ának azon rendelkezése ugyanis, amely más borvidékről származó boroknak a tokaji borvidék területére való bevitelét halósági engedélyhez köti, nem értelmezhető ugy, hogy ilyen beviteli engedély csak o!)an borokhoz volna szükséges, amelyek más borvidéken termettek, mert hiszen a bor termelési helyét, kivált ha az már egyik helyről a másikra szállíttatott és több kézen ment keresztül, esetleg más borral liázasittaíoit össze, csak hosszas nyomozás után, de sokszor egyáltalában nem is lehel megállapítani. Ha a törvény idézett rendelkezése igy lenne értelmezhető, ez a legnagyobb visszaélésekre adna alkalmat, sőt lehetetlenné tenné a törvény 20. §-ában foglalt s a tokaji borvidékre vonatkozó kivételes rendelkezések alapját és Iegsarkalatosabb részét képező intézkedés végrehajtását. Mert ez eseiben bárki engedély nélkül bármikor akadálytalanul bevihetne akármiféle búrt a tokaji borvidék területére, minthogy a törvény 20. §-ának második bekezdése s a végrehajtási rendelet 45. §-ának utolsó bekezdése szerint, e közlekedési vállalatok nem kutat hatják azt, hogy vájjon van e a tokaji borvidék területére érkező borszállilmáuyokhoz beviteli engedélye a czimzetlnek, hanem kötelesek neki az illető borszállitmányt enélkül is kiadni. Igaz, hogy a törvény 27. §-a szerint a tokaji borvidék lerületén fekvő vasúti és hajóállomások esetről-eselre kötelesek értesíteni a tokaji borvidék területére érkező s tiz hektolitert meghaladó borszállitmányokról a törvény 20. §-a alapján erre kijelölt hivatalos közeget; ennek azonban uiólas a legtöbb esetben már nem áll módjában, még a czimzeltnél foganatosítandó helyszíni szemle alapján sem, annak a megállapítása, hogy melyek voltak az illető borok s igy azt sem állapiihaija meg, hogy azok a tokaji borvidéken kivül termettek-e. mert időközben az illető a behozott bort tetszése szerint kezelhette, házasíthatta, eladhatta, stb. s aki tényleg visszaélést követ el, az bizonyára módját is ejli annak, hogy ennek utólagos felfedezését meghiusilsa. Sőt megtörténhetnék az is, ami esetleg a jelen kihágás tárgyát képező eseiben sincs kizárva, hogy aki tokaji bort szállít ki a tokaji borvidék területéről, ugyanazokban a hordókban ugyanannyi más borvidékről származó bort csempészhetne be azon a czimen, hogy visszaküldték neki a bort. Kétségtelen tehát, hogy az 1908 : XLVII. tcz. 20. §-ának első bekezdésében emiitett származás alatt, nem az illető bor termelési helye, hanem az a hely értendő, ahonnan a bor a tokaji borvidékre küldetik s következésképpen mindé borszállitmányhoz, mely más borvidékről küldetik a tokaji borvidékre, előzetes beviteli engedély szükséges még abban az esetben is, ha csak-