Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

2 Közigazgatási Döntvénytár. kórházi ápolási költség viselése is, melyet a törvény 14. és 15. §-ai értelmében a gazda tartozik cselédének, illetve a kórháznak kiszolgáltatni s azután a kifizetett összeg megtérítését, ha törvényszabta kötelezettségeinek a pénztárral szemben eleget lett és igy az 1902. évi XIV. tcz. 24. §-ában megjelölt eset nem forog fenn, a pénztártól igényelheti. Gazdasági (külső) cselédek baleseti betegségeinél tehát két jogviszony áll fenn. Az egyik a kórház és a gazda között a gyógydij kiegyenlítése, a másik a gazda és a pénztár között a gazda által a kórháznak megfizetett gyógydijnak a pénztár állal leendő megtérítése tekintetében. Az első jogviszony tekintetében felmerülő vitás kérdésekben az 1898. évi XXI. tcz. 13. §-a értelmében eljárásnak van helye a magyar királyi közigazgatási bíróság előtt. A másik jogviszonynál keletkező vitás kérdések elbírálása ellenben az 1900. évi XVI. tcz. 15. §-ának utolsó bekezdése szerint a királyi bíróságok, vagyis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1900: XVI tcz. 13. és 14. §-ai értelmében a gazda a kórházi ápolási költségeket 30 napon tul is, felgyógyulásig tartozik kifizetni, mi az idézett szakaszok szövegén kivül teljes biztossággal megállapítható a törvény indokolásából, mely szerint baleseteknél a gyógykezelés összes költségeinek fedezése a segélyezés első módja. A eazda által felhozott az a körülmény, hogy a cseléd balesetét állítólag önhibája okozta, ennek az ügynek elbírálásánál teljesen közömbös, mert az 1900. évi XVI. tcz. 11. §-ának a) pontja értelmében csak a szándékosság mozzanata mentesiti a pénziárt s ez alapon a gazdát a baleseti segélyezés kiszolgáltatása alól. Az előadottak alapján K. Lajos cselédtar ó gazdát kötelezni kellett O. Mihály volt gazdasági külső cselédje után baleseti betegségből kilolyólag íelmerült teljes gyógydij megfizetésére. Ez az ítélet azonban nem képezi akadályát annak, hogy a marasztalt gazda a kórháznak általa kifizetendő gyógydij megtérítését az országos gazdasági munkás- és cselédpénztárlót igényelhesse. Kamattérítés a jogtalanul beszedett behajtási illeték után is jár. (Közigazgatási bíróság 1911 máj. 9. 21,371/1910. P. sz.) A m. kir közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak helyet ad s e bíróságnak 29,11 1/1909. P. számú ítélete folytán panaszos részére visszatérített 1519 K 50 fii!, behajlási