Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár. 91 79. Ha a gazdasági cseléd az elbocsájtásba belenyugodott, a szerződés közmegegyezéssel felbontottnak tekintendő; az ily megegyezést a cseléd utóbb megmásítani nem jogosult. (Földmivelésügyi miniszter 1910. évi 67,774. sz. határozata.) Sz. I.-nak A. H. elleni vitás ügyében hozott véghatározatát felülvizsgáltam és annak eredményéhez képest e határozat megváltoztatásával a cselédet követelésével elutasítom. így határoztam, mert a tárgyalások során a cseléd maga is beismerte, hogy a szolgálati szerződés felbontására nézve közte és a gazda közt a kölcsönös megegyezés létrejött, ez pedig a panaszos utóbb egyoldalulag megmásítani jogosult nem volt, s igy nem bír jelentőséggel, hogy ő később oly kijelentést tett, mely szerint az elbocsájtásba nem nyugszik bele, valamint a kihallgatott tanuk vallomásai sem érintik az elbocsájtás jogszerűségét, mert a kölcsönös megegyezéssel szemben közömbös az, hogy panaszos, mint cseléd, milyen magatartást tanúsított. 80. Aki forgalmi korlátozás alatt álló területről állatokat különböző egyéneknek elad marhalevél nélkül az, az 1888. évi VII. tcz. 8. és 30. §-aiba ütköző kihágásokat annyi izben követi el, ahány különböző eladási ügyletet köt. (Földmivelésügyi miniszter 1911. évi 122,963. sz. határozata.) H. vármegye alispánjának. Értesítem alispán urat, hogy S. L. és társa v—i lakosok kihágási ügyében másodfokban hozott Ítéletét terhelt írásban beadott felebbezése folytán, valamint a 65,000/909. sz. belügym. rend. kiadott rendőri szabályzat 204. §-ának 4. pontja alapján hivatalból is felülvizsgálat alá vévén, azt az elsőfokú Ítélettel együtt feloldom s az elsőfokban eljárt hatóságot uj szabályszerű ítélet hozatalára utasítom, Az első és másodfokú Ítéleteket hivatalból is azért kellett feloldani, mert a hatóság nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy M. I. másodrendű terhelt forgalmi korlátozás alatt álló 3 drb. lovat három különböző egyénnek adta el marhalevél nélkül s hogy e