Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 62. Az 1881. évi LXX. töruénynyel a jelzálogkölcsönkövetelések átváltoztatása esetére biztosított illetékmentesség a misealapitványokat illető ilyen követelések átváltoztatására is kiterjed. (Közigazgatási biróság 1910 szepi. 2. 3541/1910. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyet ad és panaszlókat a tőlük kövelelt egyszeres és felemelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: Panaszosok a n—i római katholikus szentmise-, illetőleg kegyes alapítványoknál 12,000 K kölcsönt vettek'fel a czélból, mint az a kötelezvényből is kitűnik, hogy azzal a n—i hitelbanknál fennálló 14,000 K régi kölcsön törlesztessék. Ezen 1 K val felbélyegzett kötelezvény az adóhivatalnál H. János plébános, mint a fenli kegyes alapok gondnoka által az 1881. évi LXX. tcz. 1. §-án alapuló bélyeg- és illetékmentességre való igénynek bejelentése alkalmával bemutattatván, a kötelezvény megleleleztetett és az illetéki díjjegyzék 64. tétele alapján azon a czimen, hogy a kötelezvény a II. fokozat szerint 40 K-val volt felbélyegezendő, panaszosok terhére 39 K egyszeres és 78 K felemelt, összesen 117 K illeték íratott elő és panaszosoknak ezen illeték ellen való felebbezése azért utasíttatott el, mert az 1881. évi LXX. tcz.-ben megállapított illetékmentesség a római katholikus szent misealapitványokra ki nem terjed. Tekintettel azonban arra, hogy az 1881. évi LXX. tcz. 1. §-ának 1. bekezdése a régi tartozás valódiságához férhető minden gyanú elkerülhetése végett korlátozta a kedvezményt a nyilvánosan működő intézeteknél, árvapénztáraknál és közalapoknál fennálló tartozásokra, tekintettel továbbá arra, hogy a szentmise, illetőleg a kegyes alapítványok évről évre számadás alá esnek és a felsőbb egyházi hatóság által felülvizsgáltatnak s így közalapoknak tekintendők és tekintettel végre arra, hogy a törvény állal megkívánt egyéb feltételek fenforognak, amennyiben a régi kölcsönnek kamatlába 6V2% volt, az uj kölcsönnek kamatlába pedig 6% és mellékjárulékok nincsenek és a törlési engedély szerint a régi tartozás teljes összegben fennállolt és ki is egyenlittetett, a panasznak helyt adni és a rendelkező részben foglaltak szerint határozni kellett, mert az 1881. évi LXX. tcz. 1. §-ában foglalt eset fenforog és igy a kötelezvény, miután az uj kölcsönösszeg a régi átváltoztatott tartozásnál csekélyebb, II. fokozat szerinti bélyeg hiány czimén megleletezhető nem volt. Közigazgalási Döntvénytár. V.