Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

48 Közigazgatási Döntvénytár. vetítése a kereskedelmi törvény 259. §-ának 7. pontja értelmé­ben kereskedelmi ügyletet képez. Felperes tehát már ezen üzlet­kötésnél fogva kereskedő ; de ezenkívül a keresethez csatolt ki­vonat is igazolja, hogy a felperes bejegyzett kereskedőczég. Ezekből következik, hogy a peres felek közt létrejött szerződés nem a szolgálati szerződés jellegével bir, hanem egy olyan szer­ződés, mely két kereskedő között jött létre és ezen szerződéses viszonyból eredő követelések, mint nem kereskedelmi alkalmazott állal támasztott követelések az iparhatóság elé. nem tartoznak. A gyulafehérvári kir. járásbíróság 1910. évi febr. 26-án 4 910 Sp. I. 190/5. szám alatt hozott ítéletével alperest 735 K és járulékai megfizetésére kötelezte. II. S. és L. czég 1910. Hb. 35/6. sz. a. beadott nyilatkoza­tában azt adta elő, hogy «jelen ügy elbírálására az iparhatóság illetékes)) U. A. és fia czég pedig 1910. Hb. 35/7. sz. a. beadott nyilatkozatában azt, hogy hatásköri összeütközés esete nem forog fenn s amennyiben a hatásköri összeütközés megállapitttatik, az ügy a rendes bírósághoz tartozik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47,081/904. sz. a. kelt nyilatkozatában és a m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 1648. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatás­körébe tartozik. III. A peres felek közötti jogviszonyt az 1909 márczius 11-én kelt levélben foglalt szerződés szabályozza. E levelet az U. A. és fia czég intézi a S. és L. czéghez. Mindkét czég a különböző hatóságokhoz beadott és egymással szemben érvényesített jogait e levélben foglalt szerződésre alapítja. Abból, hogy U. A. és fia a közkereseti társaság czégének aláírásával szerződött, az tűnik ki, hogy kereskedői önállását a szerződés ellenére fentartotta; S. és L. czég kereskedői segéd­személyzetébe be nem lépett. 0 a másik czéggel kereskedelmi ügyleteknek közvetítése iránt lépett szerződésre ; a kereskedelmi ügyletek közvetítése pedig az 1875: XXXVII. tcz. 259. §-ának 7. pontja értelmében, amennyiben iparszerüleg folytattatik, ke­reskedelmi ügylelet képez. A peres felek között kötött szerződés tehát nem bir a szol­gálati szerződés jellegével, hanem oly jogügylet, mely két keres­kedő között jött létre és így e szerződéses viszonyból eredő kö­vetelések, mint nem kereskedelmi alkalmazott által támasztottak, nem tartoznak az iparhatóság elé. Az U. A. és fia közkereseti társaságnak két tagja van: U. A. és U. B. s így e két keresetben megvan nemcsak a jogalap, hanem a személyek azonossága is.

Next

/
Thumbnails
Contents