Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

46 Közigazgatási Döntvénytár. elsőfokú iparhatósághoz beadott keresetében előadta, hogy U. A. és fia gyulafehérvári czég beltagjaival, U. A. és U. B. gyulafehérvári lakosokkal 1909. évi márczius hó 11-én Beszterczebányán szerződést kötött, melynél fogva mindkettőt utazónak szolgálatába fogadja havi 400 K, vagyis 4800 K évi fizetés és 260 szerződés szerint megállapított uti napra, naponként 24 K uti átalány összesen 11,040 K javadalmazással. Ezzel szemben nevezett utazók 260 utazási napot alapul véve 100,000 K évi, vagyis minden uti napra 385 K forgalom elérésére kötelezték magukat. Kiköttetett, hogy az esetben, ha a kötelezett forgalmat el nem érnék, jogosítva van a czég tetszés szerint választandó időben panaszlottakkal leszámolni olyképpen, hogy az elérendő forgalom helyett tényleg elért csekélyebb forgalom következtében a czég javára aránylagosan mutatkozó költségkülönbözetet a czégnek megfizetni tartoznak. Minthogy a kötelezett forgalmat el nem érték, ez okból a leszámolási jogot a czég érvényesíteni kívánja és minthogy a czég számítása szerint a különbözet 1576 K 28 f.-t tesz ki, ezt az összeget, mint többletfizetést, melyet tartozatlanul vettek fel, nevezett utazók egyetemlegesen megfizetni kötelesek. A becsatolt szerződés S. és L. czimére kiállított levél, melyben «U. A. és fia» a czég képviseletét utazóként elvállalja. Panaszlottak hatásköri kifogást tettek, mert a szerződés U. A. és fia gyulafehérvári bejegyzett czéggel lett megkötve; tehát egy czég áll a másik czéggel szemben és így az ügy a rendes bíróság elé tartozik, egyúttal bejelentették, hogy még 1909. évi november 9-én panaszos czég ellen, a gyulafehérvári kir. járásbíróságnál 735 K tőke és járulékai iránt a szerződésből kifolyólag pert inditottak. Panaszos czég ezzel szemben előadta, hogy a kir. járásbíróság hatáskörét nem állapította meg és az ügy a kir. törvényszéknél elintézés alatt áll. Beszterczebánya sz. kir. város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóság a városi ügyész véleményét elfogadva, 1909 deczember hó 14-én 8229/VIII.'19G9. sz. a. hozott határozatával hatáskörét megállapította, a bizonyítást elrendelte és uj tárgyalási határnapot tűzött ki. Panaszlottak felfolyamodással éltek és Zólyom vármegye alispánja, mint másodfokú iparhatóság 1909. évi deczember hó 29-én 8404/909. sz. a. hozott határozatával a felebbezést elutasította, mert ebben az esetben az 1884: XVII. tcz. 176. §-a szerint elbírálandó kérdésről van szó; ily ügyekben pedig, eltekintve attól, hogy az idézett törvényszakasz szerint az iparhatósághoz tartozó ügyekben hozott közbeeső határozatok ellen amúgy sincsen felebbezésnek helye, az iparhatóságnak saját hatáskörét megállapító határozata az idézett törvényszakasz alapján szintén