Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

20 Közigazgatási Döntvénytár javadalomhoz tartozó 3 szobából, 4 konyhából, 1 kamrából, 2 istállóból, 1 pajtából, 4 szénásból és sövényből álló beleszi gazdasági épületet jókarban tartani, ehhez a házi és igás munkát,, valamint az anyagot szolgáltatni tartozik. Az 4908. évben alperes ezt a kötelezettségét nem leljesitette és ezért kérte, hogy alperes az 4482 K 23 fill. felmerült kiadása helyett ezúttal érvényesített 1000 K érték és járulékai megfizetésére köteleztessék. A kir. járásbíróság 4909. évi 204. sz. alatt hozott Ítéletével alperest 4 000 K tőke és a perköltség megfizetésére kötelezte. A nyitrai kir. törvényszék mint felebbezési bíróság 4909. évi 588. sz. végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta, az eljárást megszüntette és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert a felperes által A). />'), C)r alatt csatolt és az alperes által alakilag nem kifogásolt kivonatok alapján megállapította, hogy a nyitrabajai canonica visitatio értelmében a keresetben jelzett szolgáltatásokat nem a róm. kath. hitközség, hanem a beleszi róm. kath. hivek tartoznak teljesíteni és minthogy Belesz községben a kir. törvényszék tudomása szerint szervezett róm. kath. hitközség nincsen, a kereset, mint helytelenül megindított, meg nem állhat Mindazonáltal azonban eltekintve a fenti októl, a kir. törvényszék az eljárást hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszüntette, mert a kötelezettség jogalapja csakis a párbér szolgáltatása iránt folyamatba telt ügyekben válhatik vitássá akkor, mikor az a kérdés döntendő el, ha vájjon párbér szolgáltatás ingatlan birtokhoz kölölt dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e? s ebben az esetben a döntés a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Abban az esetben azonban, ha a canonica visitatióban, mint a jelen esetben is. meg van határozva, hogy a teljesítendő szolgáltatásokat ki és mi módon tartozik viselni, a kötelezettség teljesítésének jogalapja az alperes tagadása mellett sem válhatik vitássá s ez esetben a lelkészi javadalmazást képező szolgálmányok behajtása, a kir. Curia által követett állandó gyakorlat szerint, közigazgatási uton történik. Arra való tekintettel, hogy felperes a keresetben jelzett szolgálmányok behajtása iránti intézkedést a nagytapolcsányi főszolgabírónál is már kérelmezte, ez azonban határozatával kérelmét hatáskör hiányából szintén elutasította, az ügy a hatásköri bíróság elé terjesztendő volt. A hatásköri bíróság rendeletére a kir. törvényszék beszerezte a közigazgatási halóság iratait és azokból kitűnt, hogy a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter, kihez B. J. plébános a járásbíróság előtti kereset beadásával egyidejűleg felebbezéssel for-