Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

KözigazgoMsi Döntvénytár. 5 Ez ellen irányul a panasz, amely a kölcsönügyletek és azok jelzálogi biztosítása részére és a váltságügygyei szoros kapcsola­tánál és összefüggésénél fogva illetékmentességet igényel. Az el­döntendő jogkérdés tehát az, vájjon az 1873: XXII. tcz.-ben biz­tosított illetékmentesség a váltságtőke megszerzése czéljából felvett kölcsönökre és azoknak jelzálogi biztosítására kiterjed-e vagy sem? Tekintve, hogy az 1873. évi XXII. tczikk 24. §-a sze­rint «a jelen törvény alapján létesítendő ügyletekért, bírói eljá­rásért és betétekért bélyeg és illeték nem fizettetik)); tekintve, hogy az 1873. évi XXII. tczikk arról az esetről intézkedik, ha a vállságösszeg kölcsön utján szereztetik be és pedig az idé­zett tcz. 13. §-a szerint akként intézkedik, hogy a kincstári bir­tokokon levő telepitvényesek számára való kölcsön kieszközlésével a pénzügyminiszter egyenesen megbizatik, a magánbirtokon levő telepitvények megváltására, illetőleg megvételére szükséges pénz pedig a felek beleegyezésének esetében szintén a pénzügyminisz­ter közvetítése mellett szerezhető meg: tekintve, hogy az a kö­rülmény, hogy a fenforgó esetekben a kölcsönök a pénzügy­miniszter közvetítése nélkül szereztettek meg, annak a kérdésnek szempontjából, vájjon a váltságösszeg megszerzése czéljából kö­tött kölcsönügyletek illetékmentességben részesülnek-e vagy sem, jelentőséggel nem bír, mert a pénzügyminiszter közvetítése ebben a § ban nincs kötelezőleg, hanem csak megengedhetőleg előírva s mert a törvény 14. § a is abban a kérdésben a feleknek szabad intézkedési jogot biztosit; tekintve, hogy ezekből kifolyólag kétség­telen, hogy a váltságösszegnek kölcsön utján megszerzése s a kölcsönnek nyilvánkönyvi biztosítása az 1873: XXII. tcz. alapján létesített jogügyletekhez s birói eljáráshoz tartozik s igy a hi­vatkozott törvény 24. §-ában biztosított illetékmentességben ré­szesül és pedig annyival inkább, mert a törvényhozónak a tör­vényben kifejezésre jutott szándékának is, hogy a váltságösszeg meg­szerzése lehetőleg könnyittessék, a törvénynek ez az értelmezése felel meg, a bíróság a felállított jogkérdést igenlő értelemben ol­dotta meg s ennek folytán a panaszlókat az illeték megfizetésé­nek kötelezettsége alól felmentette. 5 A határrendőrségnek olyan határozata elten be­adott felebbezés, amelylyel valakit az országból azért utasít ki, mert az 1903. évi V. törvényben a kül­földieknek Magyarországon való megtelt'pedhetésére kikötőit feltételeknek nem felelt meg, illetékköteles.

Next

/
Thumbnails
Contents