Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

140 Közigazgatási Döntvénytár. térítése iránti keresetével rendes bírói útra utasította, mert a követelésbe vett pénztármaradvány panaszlott pénztáros működése idejéből készült évi rendes számadásokban szereplő egyes kiadási tételeknek, a számadásoknak felsőbb hatósági jóváhagyásakor történt törléséből keletkezett és a keletkezéshez nem fűződik hozzá semmi olyan szabálytalanság vagy mulasztás, mi fegyelmi eljárás rendjén megtorlandó vétséget képezne; azért a fegyelmi eljárás elrendelését mellőzni kellett annyival inkább, mert azon községi alkalmazottakat, kiknek megbízatása lejárt, mi €zélja és értelme sincsen, tisztán a vagyoni felelősség megállapítása okából megtorló fegyelmi eljárás alá vonni, mikor a vagyoni felelősségük amúgy is fennáll. A panaszlott volt pénztárost terhelő pénztármaradvány megfizetésének kérdése magánjogi uton eldöntendő kártérítési kérdés; már pedig a községi elöljáróság tagjai ellen való kártérítési követeléseket az 1886. évi XXII. tcz. 86. §-a kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja és mert a törvény seholsem rendeli azt, hogy a kártérítési keresetet közigazgatási eljárásnak kelljen megelőznie, sem azt, hogy a kereset csakis azután és abban az esetben legyen megindítható, ha a felelősséget a fegyelmi hatóság az idézett törvény 95. §-ának utolsó bekezdése értelmében megállapította. Az ügy, amelyben a gyulafehérvári kir. törvényszék mint polgári felebezési bíróság és a kisenyedi járás főszolgabirája hatáskörüket megtagadó határozatokat hoztak, községi számadási ügyet képez s a felek közt az a vitás kérdés döntendő el, hogy panaszlott mint volt községi pénztárnok az 1905. évi számadásának eredményeképen tartozik-e a községének 469 K számadási téritménynyel, vagy sem. Az 1886. évi XXII. tcz. 142—144. §-ai értelmében a községi számadások megvizsgálása, a számadási téritmény megállapítása s a felelős számadónak a megállapított számadási téritményben való elmarasztalása, függetlenül az esetleges fegyelmi eljárástól, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik s a számadási ügy az idézett t.-czikk 144. §-a értelmében a rendes bíróság elé csak abban az esetben vihető, ha a község, vagy a számadással tartozó a törvényhatóságnak a 143. §. alapján hozott határozata ellen a belügyminiszterhez felebbeztek s a belügyminiszter felülvizsgálatának eredményében a község, vagy a számadó meg nem nyugodtak s a számadás kifogásolt tételeinek bíróilag leendő megvizsgálását a belügyminiszteri határozat kézbesítésétől számítandó három hónap alatt a községre nézve illetékes bíróság előtt kérelmezik. Minthogy pedig a kérdéses községi számadás ügyében —