Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
108 Közigazgatási Döntvény Iá r. Ha a fölgyógyulás veszélyeztetése alatt nem életveszélyt, hanem olyan behatást, cselekvést vagy mulasztást is ériünk, amely a beteg gyógyulását lényegesen késleltetni vagy nehezíteni alkalmas, ugy kétségtelen, hogy a jelen pörbeli esetben igénylő neje a kórházban felvétel késedelme esetén a megjelölt veszélynek ki volt téve. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a fönn részletesen leirt állapotban szenvedő beteg nem a tag illetékes kerületi pénztárának terülelén, de nem is a tartózkodási helyére illetékes kerületi pénztár székhelyén, hanem ettől vasúton is mintegy három órányira eső faluhelyen tartózkodott. Az igényjogosultság igazolása tehát folleheiőleg oly nagy késedelmet okozott volna, amelyet az emiitelt veszély következtében a beteg kénytelenségből és igy jogosan mellőzött. Kiemelve még azt is, hogy a kórházi ápolás idő tartamát és a kórházi ápolási költség kifizetését az igénylő kórház nyugtájával bizonyította és hogy az ápolási költség a kórház jelentése szerint napi 1 K 80 f., végül az elsőbiróság orvosszakértőjének véleményéhez képest elfogadva azt is, hogy a kórházi ápolás tartama a szükséges mért< kel nem haladta meg, a felsőbíróság a pénztár alaptalan fölebi ezését annál inkább elutasitotta, mert ennek az az állítása, mintha a pénztári orvos a beteget megvizsgálta és a kórházi ápolást szükségesnek nem találta volna, teljesen ellenkezik az eljárás adataival. Ez az ítélet, minthogy ellene a Tervezet 182. §-a értelmében a további jogorvoslatnak nincs helye, — jogerős. 104. Az országos pénztár alapszabályaiban foglalt rendelkezések az állami munkásbiztositási hivatal által történt jóváhagyás esetén, a helyi pénztárak által feltétlenül végrehajtandók. A pénztárak nincsenek jogosítva olyan értelmű határozatokat hozni, melyeknek czélzata az, hogy az összes pénztárakat az állami munkásbiztositási hivatal által törvényes hatáskörben tett intézkedés végrehajtásának megtagadására reábirják s ezáltal a fennálló jogérvényes szabályok végrehajtását megakadályozzák. (Állami munkásbiztositó hivatal 1911 január 30. 1813. sz. a.)
