Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

00 Közigazgatási Döntvénytár. lala miatt az 1908. évi XLVII. tcz. 38. §-ának 1. pontja alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú itélet hozatott: A vármegye alispánja által 1909. évi 14,123. kih. sz. a., a főszolgabíró elsőfokú ítéletének módosításával hozott másodfokú büntető itélet megváltoztattatik s vádlott a borhamisítás által elkövetettnek jelzett kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik, mert az iratokból megállapítható, hogy terhelt a borát hamisítási vagy a közönség megtévesztésére irányuló czélzat nélkül csupán a bor dohos izének megjavítása végett kezelte fahéjjal és habár a fahéj nincs megemlítve az 1908. évi XLVII. tcz. szerint a bor kezelésénél megengedett anyagok között, a terhelt eljárása ez esetben nem áll ellentétben az idézett tcz. 2. §-a első bekezdésének intentiójával. 82. Az öröklött mezei gazdaság birtokosa a póttartalékba való áthelyezés kedvezményére csak abban az esetben tarthat igényt, ha birtokát maga műveli, vagyis nem adhatja azt haszonbérbe vagy felébe való gazdálkodásra. (A m. kir. honvédelmi miniszter 1907. évi 17,277. sz. határozata.) T. vármegye közönségének. Az ajánlás és beosztás fentartása mellett besorozott és a honvédség ujonczjutalékába beosztott V. ü hadkötelesnek a védtörvény 33. §-ában foglalt kedvezményben való részesítését kimondó polgármesteri határozat ellen a honvéd kiegészítő parancsnokság állal emelt kifogás folytán döntés végett hozzám felterjesztett tárgyalási iratokat annak kijelentése mellett küldöm vissza, hogy a polgármesteri határozatot helyben hagyom s a fent nevezett egyént a kért kedvezményben részesítem és a póttartalékba áthelyeztetni rendelem, mert öröklött és kizárólag szántóföldből álló 5 holdnyi birtokának földjövedelmét, — a birtoknak 136 korona 96 fillért kitevő kataszteri tiszta jövedelmére való tekintettel, — egy öttagú család önálló eltartására elegendőnek tartom. A honvéd kiegészítő parancsnokság kifogásának ama indokolása, hogy «a birtok osztatlan állapotban van» el nem fogadható, mert sem a véderőről szóló törvény, sem annak végrehajtási utasítása a birtoknak oszlott és elkülönített állapotban való öröklését és birtoklását a kedvezmény feltételéül ki nem köti és pedig annál kevésbbé, mert a birtoknak elkülönítése kizárólag az élet és birtokviszonyaikat